Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számos országban (köztük hazánkban is) vészhelyzetet mutat a nyugdíjreformra irányuló nyomást mérő index – mondták az Allianz Global Investors (AGI) legfrissebb elemzését ismertető sajtótájékoztatón. A társaság által kidolgozott mutatóban figyelembe vették a különböző országokban például a korösszetétel alakulását, a demográfiai változások gyorsaságát, a nyugdíjpillérek számát és a nyugdíjtakarékosság GDP-hez mért arányát. Ilyen szempontból Magyarország a 11. helyet foglalja el. A legrosszabbul (első hely) Görögország, míg a legjobban (27. hely) Írország áll.
A 11 kelet-közép-európai (CEE) országban a nyugdíjrendszerek alakulásáról készített felmérés szerint ezen államok népessége 2050-re várhatóan 15 százalékkal, összesen 16 millió fővel csökken. Ekkorra Bulgáriában minden harmadik ember 65 év feletti lesz, Magyarországon ez az arány 28 százalék, Lengyelországban pedig 29 százalék. A régióban közben három országban még mindig nem vezették még be az új, előre meghatározott befizetésen alapuló, kötelező jellegű nyugdíjalapot. Az Allianz várakozásai szerint a CEE-államokban a nyugdíjpiacok így is évente 19 százalékkal nőhetnek 2015-ig. Ez pedig a jelenlegi mintegy 51 milliárd eurós tőkeszint 245 milliárd euróra emelkedését eredményezi majd. A legnagyobb piac Lengyelország, amely a teljes térség 60 százalékát teszi ki. Az időszak végére a lengyel, magyar és cseh nyugdíjtakarékossági alap a piaci volumen 80 százalékára rúghat majd, annak dacára, hogy a népességnek csak 55 százaléka él ezekben az országokban. Ebből a három országból egyébként csak nálunk nincs semmilyen garantált hozam előírva a nyugdíjat megalapozó befektetésekre.
