Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A K&H Banknál úgy látják, hogy az előző havi kamatvágás szerencsétlenül sikerült kommunikálása után az egyik legnagyobb kihívás a jegybank előtt, hogy további döntéseinek előkészítésében, tálalásában egyértelműbb hangot üssön meg. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is kifogásolta az MNB megnyilvánulásait. A meglehetősen zavaros és ellentmondásoktól sem mentes jegybanki nyilatkozatok miatt – tette hozzá – ma a kamatcsökkentések pontos időzítését igen nehéz előre látni. A rendelkezésre álló információk alapján a Raiffeisennél mindenesetre úgy gondolják, hogy a következő kamatcsökkentésre nem júliusban kerül sor. Mivel a júniusi inflációs adat maginflációs, illetve a szolgáltatások komponense negatív meglepetést okozott, az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya (is) úgy gondolja, hogy a jegybank a következő kamatcsökkentést augusztusra tolja. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője viszont azon kevesek közé tartozik, akik hétfőn 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak.
Samu János, a Concorde Alapkezelő szakértője szerint a májusi béradat semlegesnek tekinthető, a forint is erős, a piac pedig már beárazta az újabb 25 bázispontos vágást, így ő – szintén a kisebbséghez tartozva – egyértelműen lazításra számít hétfőn. Barcza György, a K&H Bank szakértője szerint miközben a béradatok és az erős forint lehetővé tenné a kamatcsökkentést, valószínűleg még egy hónapig kivár a jegybank. Szintén tartást vár Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője, főként a dezinfláció júniusi megtorpanása miatt.
Suppan szerint az monetáris tanács egyre inkább egyfajta fekete dobozként viselkedik, mivel nem tudni, hogy a tagok mikor milyen mutatókra figyelnek. Török is úgy gondolja, hogy a legutóbbi jegybanki közlemények, nyilatkozatok és kamatdöntések tükrében roppant nehéz megítélni, hogy a monetáris tanács tagjai a különböző gazdasági és piaci információknak milyen és mekkora jelentőséget tulajdonítanak. A béradatok jelentőségének túlértékelése aligha ismétlődik meg – tette hozzá. Kondrát egyébként a béremelkedést jelentős részben fiktívnek, a gazdaság fehéredéséből következő jelenségnek tartja. Hozzátette viszont: a munkaerőpiacon a gazdaság fehéredése vagy növekvő inflációs várakozások dilemmában még hónapokig nem látunk majd tisztán. Úgy tűnik, hogy a szolgáltató szektorban részben valós a magas béremelkedés, amire azonban a foglalkoztatás csökkenésével reagál. Ennek változása (a foglalkoztatás növekedése), vagy a magas béremelkedési ütem nyár végén, ősszel várt mérséklődésének elmaradása megállíthatja a kamatcsökkentéseket. A K&H-nál fő veszélyforrásnak továbbra is a bérek alakulását tartják, bár a jegybank – a gazdaság fehéredését is becslő – saját számításai kisebb veszélyről tanúskodnak, mint más idősorok. Középtávon azonban a fejlett piaci alapkamatok (USA, GMU) vártnál nagyobb emelkedése a forint hozamfelárának csökkenésén keresztül korlátozhatja a kamatcsökkentések mértékét.
Török kifejtette: a monetáris lazítás mellett szól az infláció számottevő mérséklődése a nyári hónapoktól (év végére 5,5 százalékos inflációt vár a bank) és a rövid távon kedvező egyensúlyi folyamatok, illetve az országkockázati felárnak az ebből is következő csökkenése. Ebben az értelemben tehát a kockázatot az jelentené, ha a dezinflációs folyamat vagy a fiskális konszolidáció elakadna.
