A támogatási arány csökkenésével jelentősebb szerep hárult a finanszírozó bankokra, ezáltal – állítják – kockázatuk is megemelkedett. Egy-egy beruházáshoz – mondta el Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója – ügyfeleink nem tudtak a korábbiaknál nagyobb saját erőt biztosítani, így a banki hitelek jelentősége, súlya megnövekedett. A pályázati pénzekhez jutás elhúzódása miatt a banknál komoly érdeklődés mutatkozott a komplex finanszírozási megoldások iránt. A jelenleg működő rendszer egyszerűsítésének Tamás szerint alkalmas módja lenne a banki szerepvállalás növelése, a korábban tervezett egyablakos kiszolgálási modell kidolgozása vagy legalábbis az ehhez való közelítés.
Szabó Balázs, az MKB Bank wholesale igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a közép-magyarországi régióban a KMOP kiírásai szerint alacsonyabb a támogatások intenzitása, de tapasztalataik szerint a ténylegesen rendelkezésre álló önerő itt sem magasabb, mint más régiókban. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozási arány nagy átlagban ezen a területen valamelyest magasabb. Az idei évben már nem volt szükség a banki hitel rendelkezésére állásáról igazolás a pályázat beadásához (ez csak a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges), így valójában jelenleg a hitelintézeteknek nincsenek ismereteik arról, hogy az uniós pénzekhez a támogatáson felül mennyi bankhitel társul – mondta el a Budapest Bank uniós szakértője, Lévay Erika.
