A jelzáloghitel-piacon a jutalékverseny olyan szintre jutott, hogy a hitelek lényegében csak a harmadik év után kezdenek el nyereséget termelni a bankoknak. Valamennyire már nálunk is beindult (az angolszász országokban pedig már számos botrányt okozott) a jelenség, hogy a piacon versenyző hitelintézetek és ügynökeik előszeretettel keresik meg más bankok adósait olcsóbb, hitelkiváltó hiteltermékükkel. Az ügynökök ráadásul ma Magyarországon nemegyszer az igénylőtől és a banktól is pénzt zsebelnek be. A pénztárak is egyre jelentősebb összeget kénytelenek tagszerzésre fordítani. Különösen a magánnyugdíjkasszáknál ugrottak meg ezek a kiadások: a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek tavaly az előző évhez képest közel felükkel nőttek. A legnagyobb kárt azok az üzletkötők okozzák, akik – mondták el az Allianznál – a még több jutalék reményében időszakonként pénztárról pénztárra viszik ügyfeleiket. Ez rossz a pénztáraknak, hiszen feleslegesen fizetnek ki sokszor igen magas díjakat, és rossz a pénztártagoknak is, mivel a jutalék fedezetét is az ő megtakarításaikból levont összeg adja.
