A versenyszektorra hónapok óta a foglalkoztatottak számának vártnál magasabb szintű bővülése jellemző, miközben az egyéni vállalkozók száma folyamatosan csökken, amit a Pénzügyminisztérium (PM) egyértelműen a gazdaság kifehéredéseként értékel (NAPI Gazdaság, 2007. április 26., 1–2. oldal). A KSH adatai szerint a két legérintettebb szektorban, az ingatlanpiacon és a kereskedelemben a tavalyi második félévben közel tizedével csökkent az egyéni vállalkozások száma, bár az is igaz, hogy előbbi területen még így is 103 ezer, míg az utóbbi esetében csaknem 86 ezer egyéni vállalkozás működött 2006 végén. (A statisztikai hivatal szerint a tavalyi második félévben összesen 50 ezren adták vissza vállalkozói igazolványukat.)
A PM-hez hasonlóan értékeli a folyamatot Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács – Magyar Ingatlan Szakmai Szervezetek Országos Szövetsége (MIT) elnöke is, aki szerint a kényszervállalkozások számának érzékelhető csökkenése már a tavaly meghozott intézkedések eredménye. (A MIT-et több nagy ingatlanos szervezet hozta létre 2005-ben, a szövetségnek jelenleg 11 tagja van.) A szakember szerint a százezer egyéni vállalkozó még így is nagyon sok, ezeknek ugyanis jó ha az ötöde minősített közvetítő, nagy részük viszont megélhetési ingatlanos, ami nem tesz jót a szakma megítélésének. Ezenkívül persze sok olyan közvetítő is van, aki valamelyik nagyobb irodánál tevékenykedik bedolgozó ügynökként, állásba nem veszik, így kénytelen vállalkozóként, számlára dolgozni – tette hozzá Sztranyák. A MIT egyébként egyetért a gazdaság kifehérítését célzó intézkedésekkel, mivel ez együtt jár az ingatlanos szakma megszűrésével is. A szervezet egyik legfontosabb feladatának amúgy is a terület kóklerektől való megtisztítását tekinti, amit a maga részéről az úgynevezett egységes monitoring rendszer felállításától, valamint ennek kiteljesítéseként, 2010-től az ingatlankamara létrehozásától remél.
A Kiskereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szövetsége jó ideje figyelmeztetett arra, hogy drasztikusan csökkenhet a mikro- és egyéni vállalkozások száma, ami komoly munkanélküliséget generálhat, főleg vidéken, ahol nem bővíthető a fogyasztók köre. Antalffy Gábor, a szervezet elnöke szerint a kereskedelem és a vendéglátás rendkívül érzékeny a költségekre, ami hatványozottan igaz a mikrovállalkozásokra. Komoly érvágás volt például a szakképesítéshez kötött minimálbér emelése, amely mögött nem volt valós teljesítés. Erőteljes kiadásnövekedéssel járt az energiaárak emelkedése és a megszorítások miatti általános elvonás. Ezzel párosult a kiskereskedelemben, hogy a multik a korábbinál jóval erőteljesebben kezdtek el terjeszkedni vidéken.
Antalffy szerint a vállalkozások megszűnése önmagában nem jelentene nagy gondot, hiszen például a szomszédos Ausztria is elveszítette az uniós csatlakozás után kis- és közepes vállalkozásainak harmadát. Magyarországon viszont az említett elvonások miatt a kis- és közepes cégek is inkább elbocsátanak, mint felvesznek, ez pedig már valós és égető probléma. További gond, hogy a megszűnt vállalkozások tulajdonosai általában középkorúak, akik egyrészt nem versenyképesek a fiatalokkal szemben a multik által kínált helyek elnyerésében, másrészt nem motiválja őket az állás, hiszen vállalkozásukkal többet kerestek, mint egy multinál.
