Hétfőn maradhat az alapkamat

Annak ellenére, hogy a piac gyakorlatilag beárazott egy 25 bázispontos vágást a jegybank monetáris tanácsának jövő hétfői, kamatdöntő ülésétől, a lapunk által megkérdezett tucatnyi elemző közül csak kettő számít ilyen lépésre. Pedig abban általános a megegyezés, hogy a jegybank akár már most is élhetne a vágási lehetőséggel, mivel a piaci környezet kedvező a kamatcsökkentéshez, valamint az erős forint és a kedvező inflációs várakozások is efelé hatnak. Samu János, a Concorde Alapkezelő elemzője úgy gondolja, hogy komolyan ma már a piac sem vár változtatást, az MNB által májusban kiadandó inflációs jelentést követően lesz nagyobb esélye a csökkentésnek. Ekkor viszont már egy nagyobb, 50 bázispontos vágásra számít. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője is úgy gondolja, hogy csak a következő kamatváltoztató ülésen csökkentenek. Véleményét arra alapozza, hogy akkorra már biztosabban lehet tudni, hogy mennyire erős a másodlagos inflációs kockázat. Mivel a jegybank fő célja jelenleg az infláció „kezelése”, így minden valószínűség szerint egyelőre inkább kivárnak. Bár az MT összetételének alakulásából – Járai Zsigmondot Simor András váltotta az elnöki poszton, nem sokkal korábban pedig Szapáry György alelnök távozott – így is korábban következik a változtatás, mint régebben gondolták. Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője is a kamatszint tartásával kalkulál. Az MNB előző hetekbeli kommunikációja is arra utal, hogy a jegybankárok egyelőre kivárnak az enyhítéssel, ráadásul aggodalomra adhatnak okot a januári bérstatisztikák is – mondja a szakértő, aki szintén a májusban megjelenő inflációs jelentést látja jobb alkalomnak egy esetleges kamatcsökkentésre. Az inflációs előrejelzés javulása ugyanis segítheti a kommunikációt. Bebesy szerint amennyiben a forint az árfolyamsáv 240,01-es széléhez túl közel kerül, az természetesen felülírhatja ezt a forgatókönyvet.
A ritka kivételhez tartozik Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója, aki már a mostani üléstől is 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít; szerinte ugyanis már most sejteni lehet: a hosszú távú inflációs célok elérhetők. Ezt követően több kamatvágásra is sor kerülhet az év során, amely egy december végi 6,75-ös alapkamathoz vezethet. Egy esetleges szeptember-október környéki 50 bázispontos csökkentést sem tart kizártnak az igazgató. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjének várakozása szerint nagy a valószínűsége annak, hogy jövő hétfőn az MNB monetáris tanácsa a kamatszint csökkentése mellett dönt. Török még 50 bázispontos vágást is elképzelhetőnek tart. Bíróné Szegő Márta, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint 2007-ben a jegybank kamatcsapdába került. Az időlegesen magasra szökő havi inflációs mutatók nem tesznek lehetővé kamatcsökkentést, de nagy vonzerőt jelentenek a külföldi portfóliótőke-beáramlásra, ami a forintot erősíti. Ennek a helyzetnek vagyunk most tanúi, amit a kedvező globális tőkepiaci klíma csak felerősít.
A rendkívüli erős forint május második felétől lehetővé teheti az alapkamat erőteljes csökkenését, amennyiben az áprilisi inflációs index meggyőzően tanúskodik arról, hogy a 9 százalékos márciusi mutató valóban az éves infláció tetőzését jelentette, és az infláció véletlenül sem ragad be ezen a szinten. A legnagyobb kockázat e tekintetben az, hogy a lakossági fogyasztás dinamikáján egyelőre nem érzékelhető a kormányprogramban felvázolt jelentős visszaesés. Ez az intő jel esetleg késleltetheti a kamatcsökkentési lépések ütemezését.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is májusra várja a kamatcsökkentési ciklus kezdetét, annak ellenére, hogy szerinte ekkor egy újabb kis inflációs lökés érkezik a távolsági közlekedés áremelése miatt. Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya az alapkamat csökkentését csak a második félévre teszi.