A kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös euróbevezetési programjának hosszú távú jövedelemmegállapodást is tartalmaznia kell – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a portfolio.hu-nak adott interjújában. Egy ilyen megállapodáshoz természetesen a szociális partnerek együttműködése szükséges.
Mindenekelőtt tisztázni kellene, mi a kapcsolat a tervezett jövedelemmegállapodás és a 2008-ig érvényben lévő hároméves minimálbér-megállapodás között – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, a munkaadói oldal soros szóvivője. A jövedelemmegállapodás szélesebb körű, mint a bérmegállapodás, előbbi vonatkozik többek között a szociális juttatásokra és a nyugdíjra is, éppen ezért Dávid Ferenc szerint a kettőt a konvergenciaprogrammal együtt kell vizsgálni az OÉT ülésén – ha azonban sikerülne tető alá hozni, stabilitást és nyugalmat hozna minden oldal számára. Az OÉT-en a kormányoldalt képviselő Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem kommentálta lapunknak Gyurcsány Ferenc javaslatát, a Kormányszóvivői Irodától ugyanakkor megtudtuk: a miniszterelnöki felvetés a jövedelemtermelés, a bérnövekedés, a foglalkoztatás és az infláció folyamatait összehangoló, átfogó jövedelempolitikai megállapodásra vonatkozik és nincs ellentmondás az érvényben lévő és a tervezett megállapodás között, mert előbbi 2008-ban lejár, így el lehet kezdeni a tárgyalásokat egy újabb, hosszú távú megállapodás megkötéséről. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül a téma az OÉT elé, mert ez nagyban függ a szociális partnerek szándékaitól is.
Egy olyan pillanatban előállni a hosszú távú jövedelemmegállapodással, amikor egyszerre ugrott meg az infláció, nőttek meg a háztartások költségei és tavaly szeptember óta 6 százalékkal csökkent a nettó kereset, annyit jelent, hogy a kormány a saját bizonytalanságát akarja átterhelni a munkavállalókra – értékelte a NAPI Gazdaságnak a javaslatot Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a munkavállalók szóvivője. A kormány kapkod, és újra előhúzta az eurókártyát, a felvetés ugyanakkor hiteltelen és arról tanúskodik, hogy a kormány alapinformációkkal nincs tisztában a munka világáról – mondta Borsik.
