Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Januárban hozzávetőleg egy százalékkal gyorsult az infláció, annak ellenére, hogy a regulált árak emelkedésének hatásai még nem jelentek meg az indexben – ez február–márciusra várható. Lapunk elemzői konszenzusa egy évre visszatekintően 7,48 százalékos inflációt mutat – ez tavaly decemberben 6,5 százalék volt, az egy évvel korábbi 2,7 százalékos adat pedig már a fantazmagóriák világába tartozik. Az előző hónaphoz mért áremelkedés ütemét 1,05 százalékra várják az elemzők – ez mind decemberben, mind tavaly januárban 0,1 százalékos volt. A szakértők idén decemberre 5,23, az év egészére pedig 7,48 százalékos drágulást várnak. A Reuters az év végére 4,68, átlagára 6,69 százalékot közölt, a jegybank utolsó inflációs jelentésében 6,9 százalékos idei átlagos inflációs prognózist számolt. A KSH szerdán teszi közzé a januári inflációs adatot.
Az év első hónapjában az áfacsökkentés hatásának kiesése a bázisból, az önkormányzati választások utáni távhődíjemelések megjelenése, több hatósági áras szolgáltatás díjának emelése húzták tovább az inflációt, a csökkenés irányába hat viszont a benzinár. Januárban a ruházkodási cikkek esetében szezonális okok miatt jelentős árcsökkenés volt, a tartós fogyasztási cikkek esetében az előző hónapok tendenciája folytatódhat, vagyis az erős forint ellenére inkább csak nulla százalék körüli havi index várható – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A bérkiáramlások magas dinamikája következtében egyelőre – összhangban a múlt év második felével – erős maradhat a szolgáltatások árdinamikája.
Az adminisztratív árak emelkedésének időzítése mellett nagy kérdés, hogy miként alakulnak az élelmiszerek árai. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint az élelmiszerárak növekedése várhatóan továbbra is két számjegyű marad, ami a következő hónapokban még gyorsulhat is a pékekéhez hasonló áremelési szándékok miatt.
Ebben az évben márciusban érheti el csúcsát 9,2 százalékkal az inflációs görbe, de már februárban is 9 százalék feletti lehet a drágulás. Az esetleges tovagyűrűző hatások pedig a nyárelőtől hoznak újabb, már hosszabb távú bizonytalanságot. Februárban további ugrást okoznak a gyógyszerárak – a háztartási energia árainak év eleji emelése és a vizitdíj azonban várhatóan már csak márciusban lép be. A március–áprilisi tetőzés után júniusban újabb csúcspontot érhet el az infláció a MÁV- és távhőtarifák kétlépcsős emelése miatt. A dezinfláció augusztusban kezdődhet, de még akkor is 8 százalék feletti áremelkedési tempóra lehet számítani.
