Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Veres János pénzügyminiszter szerint a közeljövőben a kormányzati döntés-előkészítés során támaszkodni kívánnak a múlt hét végén elindult Magyarország Holnap kezdeményezésre (NAPI Gazdaság, 2007. február 8., 3. oldal). A kezdeményezést felütő konferencián a versenyképesség, az üzleti környezet javítása volt az egyik kiemelt téma. Magyarország a versenyképesség szempontjából szinte minden jellemzőt illetően hátrányba került közvetlen konkurenseivel szemben – derül ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének, a versenyképesség blokk előadójának megítéléséből. Hamecz István jegybanki ügyvezető igazgató szerint a korábbi versenyképességi és felzárkózási modell nem folytatható: a munkaerő már nem annyira olcsó, a képzett munkaerő fogyóban, a foglalkoztatás évek óta alig növekszik. A privatizáció lezárulóban van; a működőtőke-beáramlás folytatódik ugyan, de már nem növekszik látványosan.
Vértes András szerint az eddigi elemzések és a nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar gazdaság új versenyképességi modellje a következő években főleg a karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb államra, a tudásgazdasági és az innovációs erőforrások jobb hasznosítására, valamint a vállalkozások működését jobban elősegítő üzleti környezetre épülhet. Ugyancsak fontos a foglalkoztatás bővítése és legális csatornákba terelése, valamint a gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését előremozdító adórendszer. A világgazdaságban a vállalatvezetők az üzleti környezet szempontjából nem a pénzügyi jellegű terheket tekintik a növekedést leginkább gátló tényezőnek, hanem a verseny korlátozását, a tisztességtelen versenyt, a korrupciót, valamint a vállalkozásokat segítő infrastruktúra hiányosságait.
Magyarországon az EU átlagához képest magas a vállalkozások lakosságra vetített száma. Ez azonban nem jelent erős vállalati szektort, valójában 300-400 ezer mikro-, kis-, közép- és nagyvállalattal lehet számolni tartós piaci szereplőként. Legalább félmillió vegetáló kényszervállalkozás működik, ebből mintegy 200 ezer a családi önfoglalkoztató vállalkozás. E kényszervállalkozások nagy többsége a jövőben sem lesz versenyképes, viszonylag csökkenő jövedelmet termel és alig adóztatható. A vállalatok erőforrásainak komoly részét kötik le az adminisztratív, eljárásjogi teendők, a bürokratikus engedélyezés és pályáztatás, az APEH által előírt adatszolgáltatások, a korlátozott jogérvényesítési lehetőségek és a kiszámíthatatlan állam miatti bizonytalanság elhárítása.
