Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A reformok sorsa a kulcskérdés – összegezhetők az elemzői vélemények a konvergenciaprogram brüsszeli értékeléséről. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint nagy meglepetést nem hozott a jelentés (a forintpiac gyakorlatilag nem is reagált rá). Konszenzus alakult ki abban, hogy az idei hiányterv elérésével nem lesz gond (egyes – elsősorban londoni – elemzők úgy látják, a programban foglalt 6,8 százalék alá is süllyedhet a GDP-arányos deficit). Kérdés persze, mennyivel nő idén a GDP: a programban foglalt 2,2 százaléknál nagyobb bővülés szebb mutatószámokat tehet lehetővé, hazai elemzők azonban ebben kevéssé bíznak. Pótköltségvetésre mindenesetre senki szerint nem kell gondolni, a 3 százalékpontos idei hiánymérséklés amúgy is nagyon ambiciózus.
Veres János minapi jövendölése, miszerint az Európai Bizottság azt fogja megállapítani, hogy „a program megalapozott pályát vázol fel 2007-re és a következő évekre”, csak 2007-re jött be. A bizottság a következő évekre számos kockázati tényezőt említ, s az elemzők is nagyjából ezeket teszik szóvá. A legnagyobb kérdés a nagy rendszerek reformja: a deficitcsökkentési pálya erre épül(ne), nem pedig az évről évre való megszorításokra. Eddig csupán az egészségügyben történt bármi is, de messze nem lehet azt mondani, hogy a reformterveket egyetértés kísérné a területen – mondta lapunknak Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Az a szakértő számára általában egyértelműnek tűnik, hogy további megszorításokat nem lehet bevezetni, és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy – bár még a ciklus elején járunk – a 2010-es választások közeledte még úgy is mérsékli a reformok esélyét, hogy beindításuk nem jár szükségképpen azonnali megszorításokkal (azonnali extrakiadásokkal viszont igen). Lányi úgy véli, a rövid távú szemlélet kockáztathatja a jövő évi hiánycél elérését; szerinte 5 százalékos GDP-arányos deficit is jelentős eredmény lenne (a program 2008-ra 4,3 százalékról szól). Hasonlóan vélekedik – már ami a reformfolyamatok beindulásának szükséges voltát illeti – Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője, aki szerint az is kérdéses, hogy a gazdaság növekedése valóban visszaáll-e jövőre a gyorsuló pályára – bár a várt 2,6 százalék sem tűnik túlzottan optimistának. Mindenképpen kérdéses, mikor és miként tud fékeződni a mostani költekezés, és legfőképpen hogy a kormány alá tudja-e támasztani hitelt érdemlően, hogy a szigor hosszabb távon is fennmarad.
