Nem okozott meglepetést a jegybank monetáris tanácsa (MT), a várakozásoknak megfelelően változatlan maradt az irányadó kamatszint. A jegybankárok azonban megosztottak voltak: a 25 bázispontos emelés több szavazatot is kapott. Auth Henrik, a jegybank alelnöke a testület ülését követően elmondta, hogy a szigorítás mellett érvelők szerint beigazolódni látszanak az infláció emelkedéséről szóló félelmek. Az uniós csatlakozás egyszeri dezinflációs hatása lecsengett, az pedig elgondolkodtató, hogy az áremelkedés alacsonyabb olajár mellett ilyen ütemes. Emellett a várakozásokhoz képest túlságosan gyors bérdinamika – főként a szolgáltató szektorban – is kamatemelést tett volna szükségessé. A tartás mellett érvelők szerint bár az árcsúcs a vártnál magasabban lesz, ez csak egyszeri jelenségnek tekinthető: a bérvárakozásokba nem épülnek be az adózási okok miatt előrehozott kifizetések, az inflációs adatokat egyelőre még metodikai szempontból is meg kell vizsgálni. Az alacsony olajár és az erős forint a tartás mellett érvelők szerint éppen hogy kockázatcsökkentő tényezőként jelentkezik. Az MT megállapította, hogy a decemberi, egy évre visszatekintő infláció 6,5 százalékos értéke meghaladja az elmúlt év végére 3,5 százalékban megállapított inflációs célt, és kívül esik a +/–1 százalékos toleranciasávon is. Az inflációs cél a jegybankárok megítélése szerint alapvetően a monetáris politika hatókörén kívül álló tényezők – legfőképpen a megszorító intézkedések – miatt nem teljesült az elmúlt évben.
