Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kórháztörvény (egészségügyi fejlesztésről szóló törvény) végszavazása minden bizonnyal a hétfőn elfogadott verzió szentesítését jelenti majd, ami már számos parlamenti csatán van túl – intenzív lobbiharc zajlott ugyanis a kiemelt kórházak listájára kerülésért. A súlyponti intézmények száma végül nyolccal növekedett – a soproni, a karcagi, a salgótarjáni, valamint öt budapesti intézmény örülhetett, a kiemeltek száma így harminckilencre nőtt. Ennyi engedményt is csak azért tett az egészségügyi miniszter, hogy ne veszélyeztesse a reformok sikerét – mondta lapunknak Béki Gabriella, az egészségügyi bizottság szabaddemokrata tagja. Béki szerint a kórháztörvény ügyében volt érezhető a legnagyobb szocialista nyomás – a parlamenti matematika alapján az MSZP-s képviselők akár a liberálisok nélkül is keresztülvihették akaratukat, amit a módosító indítványok során érvényesítettek is. A Sportkórház kiemeléséért azonban hiába sorakoztak fel szocialista prominensek, nem sikerült felkerülnie az áhított listára.
Nem ülhetnek ugyanakkor babérjaikon a súlyponti kórházak sem, teljesítményüket ugyanis évente értékelik majd régiónként, és az egészségügyi miniszter is referál a szakbizottság előtt, ennek alapján pedig a kapacitások átrendezése és a lista módosítása is lehetséges – tudtuk meg Kökény Mihálytól, az egészségügyi bizottság szocialista elnökétől. Az egészségügyi felügyelet jelentése nyilvános lesz, így bárki olvashat majd a kórházak teljesítményéről. A nem súlyponti kórházak és pártfogóik számára először a regionális egészségügyi tanácsok (RET) jelentik majd a csatateret, itt lehet lobbizni a régiók számára előírt aktív és krónikus ágyszámok elosztásáért. Ha itt nem születik megállapodás, a döntés joga az egészségügyi miniszter kezében van, vagyis a szaktárca közelében is hamarosan beindul a lobbigépezet. Jó esély van rá, hogy több régióban nem sikerül megállapodni, különösen Közép-Magyarországon, tehát például Budapesten és Pest megyében – véli Kökény Mihály.
Nem enyhülnek közben a reformintézkedéseket érő ellenzéki bírálatok. Mikola István módosító indítványt készül benyújtani, melynek alapján kötelező lenne az egészségügyi intézmények jogutód nélküli megszűnésekor az eladásból származó bevételt az egészségügybe visszaforgatni. A volt egészségügyi miniszter példaként hozta fel, hogy a kabinet hamarosan megszünteti a Szabolcs utcai kórházat, telkét pedig az új kormányzati negyed kialakítására használják majd fel.
Az egészségügyi törvény módosításával véglegessé vált, hogy február 15-étől jön a vizitdíj és a napidíj, mértékük egységesen 300 forint lesz – igaz, ezen a ponton némileg felpuhult a csomag, a mentesség korhatára hatról 14, végül 18 évre kúszott fel. Mentesülnek továbbá a hajléktalanok, a tartós gyógykezelésben és terhességgondozásban részt vevők, valamint a katasztrófák és járványok áldozatai, összesen mintegy négymillióan. Részleges kompenzáció jár a szociálisan rászorultak részére, emellett évi húsz orvoslátogatás után a vizitdíj visszaigényelhető és húsz kórházban töltött nap után sem kell több napidíjat fizetni, vagyis a legrosszabb esetben évi 12 ezer forintot kell fizetniük a betegeknek.
A kórházi ellátás végeztével a betegek magyar nyelvű elszámolási nyilatkozatot kapnak kézhez, a törvény végső változata szerint nemcsak a fekvőbeteg-, hanem az alapellátás után is. Ha a kórház ellenőrzése során kiderül, hogy nem íratta alá az elszámolást, az intézmény elbukhatja az ellátás finanszírozási tételének 10 százalékát.
A betegek ellátása biztosításuktól függően három ellátási csomagból történik. Minden Magyarországon tartózkodó állampolgárt megilletnek az alapcsomag döntően életmentő jellegű intézkedései. Az ellátási típusok legnagyobb része a biztosítottaknak jár térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében, míg a kiegészítő csomag megvásárolható kényelmi többletszolgáltatásokat tartalmaz (a várólisták módosítása azonban így sem lehetséges). A csomagok pontos tartalmáról az egészségbiztosító dönt – ez utóbbi téma kimaradt az egészségügyi reform első hullámából. Molnár Lajos szerint a kormány most ismerkedik a több-biztosítós rendszer bevezetéséről szóló döntés-előkészítő anyagokkal – lapunk információi szerint ugyanakkor a szakmapolitikai egyeztetés csak a jövő év első felében indul meg, a törvényalkotás pedig aligha kezdődik el 2008 második felénél hamarabb.
