Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felejtendő költségvetés a vállalkozók szempontjából – értékelte lapunknak a 2007-es büdzsé kedden elfogadott főösszegeit Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke. Mindemellett alkalmasnak tartja a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására, és a bevételnövelő intézkedések is megfelelnek e feladatnak. A legnagyobb erény az alelnök szerint, hogy a korábbi évekhez képest hiteles pénzügyi tervet nyújtott be a kormányzat, amely „csontvázakat söpört ki a szekrényből”. Ez az erény jelenti egyben a büdzsé fő hiányosságát is: a kiadáscsökkentés ugyanis messze elmarad a vállalkozók várakozásaitól, amely a 300 milliárdos restrikció ígéretére alapult. Az alelnök másik kritikája az, hogy a költségvetés nem számol foglalkoztatásbővüléssel 2007-ben – és a következő négy évre vetítve is csak igen szerény növekedés várható –, vagyis nem módosít a rossz foglalkoztatási szerkezeten, így nem várható a versenyképesség javulása és az adóterhek csökkenése az adózók táborának gyarapításával. A kormányzati kommunikáció szándékosan „konzervatív”, óvatos becslésekről szól – Vadász szerint azonban nagyobb önbizalomra lenne szükség a kívánt célok eléréséhez, különösen azért, mert a reformok véghezviteléhez társadalmi támogatásra is szükség van.
A büdzsé alkalmas a jövő évi egyensúly megteremtésére, de nem látszik belőle sem a reformok számtani logikája, sem az, hogy mitől indulhat el 2009-től ismét a növekedés – mondta a NAPI Gazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Igaz, utóbbi elsősorban az NFT2 alapján lesz meghatározható, ám a célok és eszközök összehangolása már a mostani költségvetésben is megjelenhetne Parragh szerint.
Mivel a büdzsé a már benyújtott konvergenciaprogramra épül, amely három év alatt hozná elfogadható szintre az államháztartás hiányát, nem okozott meglepetést, ám éppen ez nehezíti a megegyezést az Országos Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásain – mondta lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) főtitkára. A költségvetés alapján a kormányzati oldal 6–6,5 százalékos bruttó bérnövekedést javasol – ez a munkavállalói oldal igényeinek fele, a munkaadók ajánlatának pedig felső határa –, az álláspontok pedig hajszálnyit sem közeledtek a tárgyalások kezdete óta. Ennek alapján elképzelhető, hogy az idén már nem is születik megállapodás a bérajánlásról – az ágazati bértárgyalások ettől függetlenül azonban megkezdődnek. A kereskedelemben, ahol a dolgozók 95 százaléka szakmunkás, vállalhatatlan teher lenne a 75 400 forintos szakmunkás-minimálbér bevezetése, így megkezdődik az ágazati egyeztetés az eltérésről, legfeljebb a törvényes minimálbér szintjéig – tudtuk meg a főtitkártól.
Kevésbé elégedettek a büdzsével az OÉT tárgyalóasztalának másik oldalán. A költségvetés nem sok jót hozott a munkavállalók számára, a kormány kitart a reálkeresetek csökkenését jelentő bérajánlás mellett – tudtuk meg Borsik Jánostól, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnökétől. A tervezet megítélése így a konvergenciaprogrammal esik egy kategóriába a munkavállalók szemében, amit deklaráltan nem támogatnak – ahogyan nem fogadják el a munkaadók „időhúzását” sem az OÉT-ben, amely Borsik szerint immár a kormányoldal felelősségét is felveti. Hasonlóság figyelhető meg ugyanakkor a kamarák véleményével: az elnök szerint amellett, hogy a következő években megtorpanás jellemzi a munkaerőpiacot, nem olvasható ki határozott jövőkép a várható gazdasági eredményekről. Kérdésemre, mi a garancia, hogy további adóváltozások nem lesznek 2007-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: nem tervezünk módosításokat, hacsak katasztrófa nem történik – mondta Borsik.
