Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkavállalók változatlanul elutasítják, a munkaadók továbbra is támogatják a konvergenciaprogramot, mindez azonban elsősorban szimbolikus jelentőségű – nagyjából így foglalható össze a Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi plenáris ülésének üzenete. Tisztában vagyunk a közgazdasági realitásokkal, de nem sétálunk be a kormányzati csapdába, amely szerint mi már elfogadtuk a programot, így fogadjuk el a reálkeresetek jövő évi csökkenését is – mondta lapunknak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A munkavállalók szerint a program alapján Magyarország pénzügyileg közeledik ugyan az Európai Unióhoz, közben társadalmilag távolodik tőle. A munkaadói oldal ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy elsődleges a gigászivá duzzadt államháztartási hiány leküzdése, így támogatják a tervezetet.
Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár szerint tisztázni kell a munkavállalókkal, hogy pontosan mi az, amivel nem értenek egyet – ennek hiánya ugyanis jelentősen megnehezíti a tárgyalásokat. Ez a megszokott kormányzati retorika, a munkavállalók nem javasolnak alternatív programot, mert a korábbi javaslataikat (például az áfáról) is figyelmen kívül hagyták – reagált Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, aki szerint ráadásul a kormányzat katasztrofális kommunikációt folytat.
A kormánynak garanciákkal kellene szolgálnia a konvergenciaprogram célkitűzéseinek megvalósulásával kapcsolatban – közölte Szabó Endre, a SZEF elnöke. A konszolidáció pozitív hatásait nemzetközi tapasztalatok garantálják – válaszolta Kovács Álmos pénzügyi szakállamtitkár, aki példaként Svédország 10 százalék feletti hiányát említette 1993-ból, majd az ezt követő gazdasági kiigazítás hatásait: a kamatcsökkenést és az uniós átlag feletti gazdasági növekedést. Pataky Péter szerint ugyanakkor olyan garanciákra lenne szükség, amelyek – adott makrogazdasági eredmények megvalósulása esetén – automatikusan visszaállítják a megszorítások előtti helyzetet, például az adózásban vagy a reáljövedelmeknél. A munkaadói oldalon a vezérmotívum ezzel szemben a feketegazdaság volt. Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő mindössze nettó hetvenezres foglalkoztatottságbővülés azt jelenti, hogy a kormány lemond hatszázezer „láthatatlan” munkavállalóról – mondta Vadász György, az oldal soros elnöke. Az államháztartási hiány összege nem tűnt el, itt van a gazdaságban, azoknak a zsebében, akik kibújnak a közterhek alól – jelentette ki Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkára. A kormányzat csak látszatintézkedéseket hoz ezen a területen, és ezermilliárdok tűnnek el, miközben a közszférából kikerülő munkaerőt hatékonyan lehetne hasznosítani az ellenőrzésben – mondta a NAPI Gazdaságnak Zs. Szőke Zoltán. A minimálbér kétszerese után fizetendő járulék is adminisztrációs pluszmunkát és költséget jelent a tisztességes vállalkozók számára, miközben ténylegesen nem javítanak a helyzeten. Zs. Szőke szerint lehet, hogy rosszabb, ha az Alkotmánybíróság – a házipénztáradóhoz hasonlóan – hatályon kívül helyezi a rendelkezést, mert a kieső bevételt talán drasztikusabb intézkedésekkel pótolja majd a kormány.
