Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elfogadta az Országgyűlés az első egészségügyi reformtörvényt, amelynek legismertebb rendelkezése a patikaliberalizáció: ennek alapján január 1-jétől a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények meghatározott köre patikán kívül is kapható lesz, 14 év felettiek számára. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény meghatározza a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetési kötelezettségeit, valamint nyilvánossá teszi a gyógyszerár-támogatás rendszerét. E ponton még az utolsó pillanatban is módosult a törvény. Az eredeti koncepció alapján a fix összegű tb-támogatásban részesülő készítmények után a támogatás 14 százalékát, a többi szer után 16 százalékot kellett volna befizetniük a gyógyszercégeknek a gyógyszerkasszába. A gazdasági tárca a hazai ipar védelmében sávos befizetési kötelezettséget javasolt – a fix támogatású szerek után 8 százalék, a többi szer után pedig 8–25 százalék lett volna a befizetés, ami a drágább, innovatív szerek gyártóit terhelte volna jobban. A múlt héten a parlament elé került változat alapján már ezerforintos gyógyszerdobozárig a támogatás 9, 2000-ig 17, e felett pedig 19 százalékát kellett volna befizetni a gyógyszerkasszába, amit az innovatív szerek gyártói szintén elutasítottak. Így alakult ki a végső koncepció: minden gyógyszer után egységesen a tb-támogatás 12 százalékával járulnak hozzá a költségvetéshez a gyógyszergyártók. A jogszabály módosítja a patikaalapítás szabályait is, bizonyos extra szolgáltatások biztosítása esetén ugyanis ezentúl bárhol lehet patikát nyitni. A nagy forgalmú patikák a támogatott gyógyszerek 30 millió forintos árréstömege felett szolidaritási díjat fizetnek a kisebb gyógyszertárak fennmaradása érdekében. Megszűnik a Magyar Gyógyszerész Kamara engedélyezési joga patikaalapítás esetén, és nincs többé ingyen gyógyszer: a vényköteles készítményekért minimum 300 forintot kell fizetni.
