A világ élelmezéséért felelős Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) az egész világon kiterjedő programok mentén szervezi munkáját, hálózatában régiónként, alrégiónként vannak a központjai. Magyarországnak 1995-ben sikerült elérnie (több közép-európai országgal versengve), hogy a FAO alregionális központja Budapestre kerüljön – mondta lapunknak Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára, aki az említett évben a szaktárca közigazgatási államtitkára volt. Ez akkor nagy eredménynek számított, s a döntést azóta igazolta az idő: ez a központ ma is működik a Benczúr utcában. Benedek Fülöp szerint éppen az alregionális központ sikeres működésének, továbbá Budapest és az FVM hozzáállásának, illetve a magyar állam közreműködésének köszönhetőek a kedvező fejlemények. Amikor ugyanis tavalyelőtt szóba került, hogy a FAO európai regionális – tehát az egész kontinensre kiterjedő – központja elkerül Rómából, akkor nem Brüsszelt, hanem Budapestet célozták meg, s júliusban Rigában be is jelentették, hogy a magyar főváros a potenciális jelölt.
A világélelmezési programból rá háruló feladatokkal foglalkozó regionális központ Magyarországra telepítését kiterjedt vita övezte; egyebek mellett Gráf József agrárminiszter írt az érintett országoknak egy lobbilevelet, amelyre többségük úgy reagált: alkalmasnak tartja Budapestet a célra. Időközben ráadásul módosították a terveket, s a budapesti központ már nemcsak az európai ügyeket intézné, hanem a közép-kelet-ázsiaiakat is (vagyis a FAO-régió Európa mellett Közép-Kelet-Ázsiára is kiterjedne). Már ennek szellemében zajlottak azok a tárgyalások, amelyek emlékeztető dokumentumát a múlt héten írták alá magyar részről is. A dokumentum szerint a magyar helyszínt támogató javaslatot terjesztik a mától szerdáig Rómában ülésező FAO-tanács elé. „Ezen az ülésen születik végső döntés arról, hogy a két fent említett régiót is összefogó regionális FAO-központ Budapestre kerüljön-e. Erre jó az esélyünk, de nem szabad előre inni a medve bőrére, a döntést ugyanis még nagy lobbitevékenység, sok egyeztetés előzi meg” – mondta a tárgyalásokat magyar részről korábban is, jelenleg is vezető Benedek Fülöp.
A szakállamtitkár emlékeztet arra, hogy augusztusban felvetődött a FAO szintén Rómában működő, 96 főt foglalkoztató szolgáltató központjának a Budapestre költöztetése is; ez látja el a FAO által működtetett összes intézményt szolgáltatásokkal (nyomtatványnyal, eszközökkel, berendezésekkel) is. Ez már komolyabb ügy Magyarország számára, hiszen míg a regionális központban többségében külföldiek dolgoznának (csak a kiszolgáló személyzet lenne magyar), a szolgáltató központban 8 lenne a külföldi és 86-88 fő a magyar alkalmazott. (Utóbbiaknak a felsőfokú végzettség és az angolnyelv-tudás mellett rendelkezniük kell alapvető informatikai és szolgáltatási ismeretekkel is.) A szolgáltató központ foglalkoztatási lehetőségei mellett az sem elhanyagolható, hogy innen szerveznének a FAO keretében megvalósuló projekteket, a közbeszerzési kiírásokat is indukáló itteni beszerzések mellett Magyarországra jönnének továbbképzésre a FAO szakemberei, itt tárgyalnák meg a kritikus ügyeket. Mindez a fent említett két régiónál bővebb területre vonatkozna, a szolgáltató központ tevékenysége ugyanis kiterjedne az európai és ázsiai terület mellett Afrikára is.
Utóbbi ellen olasz részről már tiltakoztak, ám Benedek Fülöp bizakodik, mert közelmúltbeli tárgyalásai kapcsán a Rómába delegált 42 FAO-nagykövet közül 38 a szolgáltató központ Budapestre telepítését is támogatásáról biztosította. A FAO központi szolgáltató szervezete három év alatt költözne a magyar fővárosba. Az első ütem 2007 szeptemberéig tartana, majd évente 30–30 fővel csökkenne a római létszám, s ennyivel emelkedne a budapesti. Rómában sem kellene tartani attól, hogy a FAO-tisztségviselők az utcára kerülnek: a magyarok a menet közben nyugdíjba vonuló olasz alkalmazottak helyét vennék át. E téren mostanra sikerült „relatív összhangot” teremteni: az olasz FAO-nagykövet legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy természetesen nem támogatja a központ Budapestre kerülését, de ha a FAO-tanács így határoz, azt tiszteletben tartja. Egy Magyarország számára kedvező döntés esetében a két kisebb FAO-központ (Bangkok és Santiago de Chile) mellett Budapesten működne a világ legnagyobb regionális és szolgáltató FAO-központja. Ez az egyéb előnyök mellett olyan információs bázist is jelentene a hazai agrárvállalkozásoknak, amilyenről eddig nem is álmodhattak.
Tóth Levente László
Kolozsi Pál