Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem közeledett egymáshoz a munkavállalók és a munkaadók álláspontja a jövői évi bértárgyalások kapcsán az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). Bár mindegyik fél hitet tett a tárgyalásos megoldás mellett, egyelőre nem látni, hol találkoznak majd az élesen ellentétes álláspontok. A munkavállalók továbbra is elfogadhatatlannak tartják a reálkeresetek csökkenését 2007-ben, így 13–15 százalék közötti bruttó béremelést javasolnak, amelyből az alsó érték a reálbérek változatlanságát, a felső pedig a gazdaság bővülésével megegyező növekedést jelentené. Ekkora emelés azonban csak a konvergenciaprogram felmondása esetén lenne megvalósítható – jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, aki ezután nyugtázhatta, hogy ezt egyik oldal sem kezdeményezi.
A munkaadók ezzel szemben egyelőre nem ismertették bérajánlásukat, sőt, egyelőre egységes álláspont sincs az oldalon belül. Hét tagszervezet nevében a szakmunkás bérminimum kétéves befagyasztását kezdeményezte Rolek Ferenc MGYOSZ-alelnök, az oldal szóvivője. A munkáltatók terhei – többek között az elvárt adó, az evakulcs növekedése vagy a minimálbér kétszerese után fizetendő járulékok miatt – 770 milliárd forinttal növekednek 2006–2007-ben Rolek szerint, ezért felül kell vizsgálni a tavaly született hároméves bérmegállapodást – egyes térségek és ágazatok számára ugyanis a munkáltatók szerint lehetetlenné vált a teljesítés.
Bár a bérmegállapodás felmondását egyik oldal sem kezdeményezte, erre az esetre máris vétót helyezett kilátásba Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Az elnök szerint minden jobb, mint felrúgni egy értékes megállapodást – megoldás lehet például Kompenzációs Alap létrehozása a Munkaerő-piaci Alap keretein belül, sávos eho bevezetése vagy a megállapodás módosítása a problémás ágazatokon belül, de nem országos szinten. Szintén az ágazati tárgyalásokra helyezne nagyobb hangsúlyt Herczog László munkaügyi szakállamtitkár, ez azonban egyik oldal képviselői szerint sem elegendő önmagában. A kormányoldal viszont a kompenzáció bevezetését nem támogatja még elviekben sem, mivel nem tartják hatékonynak.
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Kisosz) felmérése szerint a kötelékébe tartozó kis- és középvállalkozások 20 százaléka tervezi részmunkaidős foglalkoztatás bevezetését, 40 százalékuknál pedig létszámleépítés várható a közeljövőben – a munkaadók így a kormányzati intézkedések foglalkoztatásra gyakorolt hatásának vizsgálatát kérték.
A plenáris tárgyalások november 28-áig folytatódhatnak, eddig van lehetőség változtatni a költségvetési vita keretein belül. Nem lehet OÉT-ülést tartani bértárgyalás nélkül a közeljövőben, jelenleg ez a legfontosabb kérdés, mivel a bérajánlás jelentősen befolyásolja a helyi béralkukat – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A tanács legközelebb várhatóan a gazdasági bizottság november 16-i, a költségvetést és az adótörvényeket tárgyaló ülése után ül össze.
