Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Sport XXI létesítményfejlesztési programhoz kapcsolódó, ppp-konstrukcióban megvalósítani tervezett beruházások – a megyei sportcsarnokok, a kistérségi tanuszodák és az iskolai tornatermek – előkészítésekor még nem álltak rendelkezésre olyan információk, hogy valójában hány önkormányzat lenne képes 15 évig fizetni a szolgáltatásért – mondta a NAPI Gazdaságnak Antalóczi Zoltán, a Nemzeti Sporthivatal jogutódjaként működő sport-szakállamtitkárság ppp-projektirodájának vezetője. Ezzel magyarázható, hogy a helyhatóságok nagy érdeklődése ellenére – a meghirdetett, 2007 végén záruló időszakban – valószínűleg csak egy megyei csarnok és mintegy 30-30 tanuszoda és tornaterem készül el.
A sportcsarnokra pályázó kilenc önkormányzatból, amelyek tervezett létesítményeinek beruházási értéke 1,5–3,7 milliárd forint lett volna, végül csak a kiskunfélegyházi vállalta, hogy évi több mint 200 millió forintos szolgáltatási díjat fizet a beruházó KÉSZ Kft.-nek és létesítményüzemeltető cégének, a Mi-Be Kft.-nek. (Az állam viszont legfeljebb egymilliárd forintos beruházási értékkel számolt, és ehhez állapította meg az évi maximum 45,5 millió forintos szolgáltatásidíj-hozzájárulását.) A tornaterem-építési programba bevont 140 alap- és középfokú oktatási intézményből 43 rendelkezik elfogadott projekttervezettel, ebből jelenleg hat épül, és 22 esetében van folyamatban a befektető kiválasztására szóló közbeszerzési eljárás. Kistérségi tanuszoda szintén hat épül, 28 rendelkezik projekttervezettel és 22 közbeszerzési eljárás zajlik. Összesen várhatóan hatvan létesítmény készül el a jövő év végéig, ezek beruházási értéke – nettó jelenértéken – mintegy 23 milliárd forint. Az építésért és üzemeltetésért 15 évig fizetendő szolgáltatási díjakhoz a tornatermek és a tanuszodák esetében az állam 50-50 százalékban járul hozzá: ez a tornatermek esetében – a mérettől függően, 2007-es bruttó értéken – legfeljebb évi 22, 38,5 vagy 52,9 millió forint lenne, míg a tanuszodák esetében 30 vagy 53,3 millió forint. Amennyiben a beruházó ezen összegek kétszeresénél többet kérne, a különbözetet a létesítmények fenntartóinak kellene állni.
Az eddigi tapasztalatok alapján a ppp-konstrukció technikailag működtethető az uszodák és a tornatermek megvalósítására; a programok megmutatták, hogy sikeresen együtt tud működni az állam, az önkormányzati és a magánszféra, sőt ezek eredménye, hogy bevonták a megvalósításba – a más, már futó, nagy volumenű ppp-s fejlesztésekhez képest jóval nagyobb arányban – a magyar kis- és középvállalkozásokat – tette hozzá Antalóczi. Jelenleg például Mohácson az Aquaplusz Kft. tanuszodát, Kozármislenyben az Attand Bt. ötszáz fős tornatermet épít, az előbbi ezért évi nettó 98 millió, míg az utóbbi 88 millió forint szolgáltatási díjat kap.
