Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkaadói oldal egységes álláspontját a regionális és ágazati vizsgálatok elvégzése után lehet kialakítani, ezek mutatják ki a megszorító intézkedések gazdasági és létszámhatásait, elsősorban a nagy élőmunka-igényű ágazatoknál – – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke. Az elfogadott hároméves minimálbér-megállapodást nem akarják felrúgni, módosítások azonban elképzelhetők – ezeket akkor terjesztik elő az OÉT-ben, ha az oldal egységesen támogatja azokat. Szükséges továbbá, hogy ismertek legyenek a költségvetés sarokszámai és a munkavállalók követelései; egy 10 százalékhoz közelítő bruttó béremelés szinte biztosan elfogadhatatlan lenne – állítja Dávid Ferenc. A VOSZ egyik elképzelése szerint a négy évvel ezelőtti minimálbér-emeléshez hasonlóan meghatározott átlagkereset alatt a vállalkozások kompenzációt igényelhetnének a Munkaerő-piaci Alaptól (NAPI Gazdaság, 2006. október 4., 2.oldal). Az alap négy éve 15 milliárd forinttal működött, a munkavállalói járulék 0,5 százalékos emelkedésével pedig tovább bővült. Támogatja az elképzelést az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) is, de szerinte nem biztos, hogy a kompenzációra folyamatosan rendelkezésre áll a forrás.
Nagyobb ellenállásba ütközhet a VOSZ másik javaslata: eszerint a munkáltatók kollektív szerződés alapján fizethetnének alacsonyabb szakmunkás-minimumot (legfeljebb a törvényes minimálbér szintjéig). Ennél is radikálisabb az ÁFEOSZ: Zs. Szőke Zoltán alelnök szerint a szakmai minimálbér-megállapodás a büdzsé konszolidációjáig felfüggeszthető. A 2007. január elsejétől életbe lépő 75 400 forintos szakmunkás-bérminimum csökkentéséért cserében ugyanakkor elképzelhető lenne a 65 500 forintos minimálbér kismértékű emelése.
