Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magam sem hittem, hogy az utóbbi négy évet képesek leszünk kihúzni úgy, hogy a monetáris politika eszközeivel próbáljuk ellensúlyozni a fiskális fegyelmezetlenséget – ismerte be Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában. Járai szerint a forint a világ legsebezhetőbb valutája, ráadásul a régiós versenytársaival szemben is 10–14 százalékot értékelődött le egy év alatt. Kritikával illette az elnök a konvergenciaprogramot is: szerinte egy jó pénzügyi terv a kiadások csökkentéséhez fogott volna hozzá. A magyar gazdaság három fő problémája Járai szerint az adórendszer, a bürokrácia és a korrupció. A jegybank célja továbbra is az árstabilitás megőrzése, igaz, ha a következő két évben nem sikerül 3 százalék alatt tartani az éves inflációt, továbbra sem lazítanak a monetáris gyeplőn – vagyis további kamatemelések követezhetnek.
Ha a közszféra önmegtartóztató lesz, az jó hatással lehet a versenyszférára is – mondta Beke-Martos Gábor, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az elnök szerint két szűk esztendő következik Magyarországon, a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása esetén is csak azután indulhat újra a gazdaság bővülése. Az ország tőkevonzó képességéből részben csak a nosztalgia maradt meg, a képzett emberállomány azonban továbbra is vonzó lehet a külföldi befektetők számára – lassan megérhet tehát a megnégyszerezett létszámú felsőoktatás gyümölcse. A versenyképességre ható negatív tényezők közül Magyarországon a legfontosabbak a belföldi kereslet csökkenése, a forintárfolyam bizonytalansága és a szürkegazdaság – véli Beke-Martos. Mikroszinten pedig a vállalatokat főleg az élőmunka- és az adóteher növekedése, valamint az állami bürokrácia sújtják. Növelik a bizonytalanságot az utólagos állami beavatkozások is – az elnök szerint erre leginkább az APEH és a GVH hajlamos, ez azonban nem az intézmények, hanem a rendszer hibája. A beruházások sorsát a finanszírozási formák átláthatatlan szerkezete és az antidemokratikus jogi közeg nehezítik – utóbbi Beke-Martos szerint azt jelenti, hogy civil szervetek könnyedén akadályozhatnak meg beruházásokat akár a többségi társadalom akarata ellenére is.
