Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) vélhetően bőven lesz tennivalója ennek kapcsán, mivel több szervezet is – köztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Levegő Munkacsoport, a Magyar Bankszövetség és a Demján Sándor vezette VOSZ – bejelentette, hogy a testülethez fordul a csomag ellen.
A csomagot egy általunk felkért szakértői csoport vizsgálja, s ennek eredményei alapján döntünk az alkotmánybírósági kontrollról – mondta lapunknak Parragh László MKIK-elnök. Az adószakértőkből, közgazdászokból és alkotmányjogászokból álló szakértői csoport várhatóan napokon belül kialakítja véleményét.
A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint minden valószínűség szerint megkeresik aggályaikkal a taláros testületet – igaz, annak tudatában, hogy ez minden bizonnyal csak jelképes jelentőségű, halasztó hatálya ugyanis nincs az ilyen megkereséseknek és évekig is elhúzódhat a döntési folyamat. Bár egyetértenek az államháztartási hiány csökkentésével, véleményük szerint rossz irányba indult a kormány azzal, hogy az élőmunka terheit növeli és nem a nagy energia- és nyersanyagigényű, illetve környezetszennyező cégekét és ágazatokét – mondta az elnök.
A köztársasági elnök akkor küldené vissza az Országgyűléshez az adott törvényt, ha politikai vétót kívánna emelni, az alkotmányossági aggályok miatt csak az Ab-hez fordulna – mondták lapunknak a Köztársasági Elnöki Hivatalban arra a felvetésünkre, hogy indokolható lett volna-e mással – például a jogi kifogásokkal – az adócsomag visszaküldése a parlamenthez. Az indoklás ugyanis nyitva hagyja a lehetőséget egyéb megfontolásra. Wéber Ferenc szóvivő szerint az elnök szempontokat kívánt megfogalmazni a parlament részére a közlemény utolsó bekezdésében, miszerint: „Ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését”.
Politikai elemzők szerint ez egyértelmű utalás arra, hogy bár a kormány átmenetinek ígérte az adóemelést, a törvényjavaslatokból hiányoznak az erre vonatkozó garanciák. Mások szerint nemcsak az adócsomagra, de a komplex államigazgatási és lakossági szolgáltatási szektor reformjára is vonatkozhat a kitétel, ami a parlament számára nem jelent törvényalkotási kötelezettséget (azt csak az Ab írhatna elő amúgy is), viszont áttételesen a kormány számára szóló üzenet lehet, hogy a javaslatok ütemezését is vezesse át a benyújtott javaslatokon.
