Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés mai ülésén nemcsak Magyar Péter miniszterelnöké lesz a főszerep.
Ugyanis Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes kivételességi javaslattal élt, így az üzemanyag védett árainak kivezetését célzó törvényjavaslat már holnap életbe léphet.
A mai, hétfői ülésnapon kell dönteni arról az országgyűlési képviselők, hogy „Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról” szóló T/245. számú törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalják.
Ennek eredményeként:
- módosító javaslat benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három órán belül legyen lehetőség,
- az összevont vitára 2026. június 23-án (kedd) első napirendi pontként kerüljön sor,
- az összegző módosító javaslatról való döntésre, valamint a zárószavazásra 2026. június 23-án (kedden) legkorábban 11 óra 10 perckor kerüljön sor.
A kivezetést a Tisza-kormány azzal magyarázza, hogy a piacon elérhető üzemanyagok árai nemcsak megközelítették a hatósági árat, hanem némely esetben alacsonyabbak is a hatósági árnál, az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak rendszerének fenntartása már nem szükséges.
Habár jelenleg az üzemanyagok piaci áraira tekintettel kivezethető azok hatósági ára, azonban az üzemanyagpiac változékonyságára tekintettel a későbbiekben a hatósági üzemanyagárak esetleges meghatározásához szükséges egy rugalmasabb rendszer kidolgozása, amely miniszteri rendeleti szinten valósítható meg.
Ehhez szükséges a felhatalmazó rendelkezés megalkotása, illetve az ellenőrzésre vonatkozó rendszer általánosítása. Továbbá átmeneti rendelkezés is szükséges a már felszabadított biztonsági készletek hatósági áron történő értékesítéséhez - olvasható az indokolásban.
Még az utolsó Orbán-kormány 2026. március 9-én jelentette be, hogy a benzinre és a gázolajra védett árat vezet be, az intézkedés pedig március 10-én lépett hatályba.
A döntést a kormány a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzettel, az ukrajnai háború következményeivel, az olajellátási kockázatokkal és az üzemanyagárak emelkedésével indokolta.
A közlés szerint a cél a magyar családok, vállalkozások és gazdák védelme, valamint az ellátás biztosítása volt; ennek részeként az állami tartalékkészletek felszabadítását is bejelentették.
A szabályozás jogi alapját az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet adta, amely az ESZ–95-ös motorbenzint és a dízelgázolajat védett áras termékké minősítette. A rendelet a benzin legmagasabb kiskereskedelmi bruttó árát 595 forintban, a gázolajét 615 forintban határozta meg literenként, és kimondta, hogy az értékesítés során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. A védett ár a magyar rendszámú gépjárművekre vonatkozott, a szabályozás egyes esetekben kizárta a kedvezményes ár alkalmazását, például külföldi rendszámú jármű vagy nem közvetlen tankolás esetén.
A védett üzemanyagár árplafonként működött: a jogszabály a legmagasabb alkalmazható kiskereskedelmi bruttó árat határozta meg. Ebből következően a kiskereskedők jogilag értékesíthettek volna alacsonyabb áron is, a rendelet a 595, illetve 615 forintos literenkénti szint fölé emelést tiltotta. A lefelé eltérés jogilag lehetséges volt, gazdaságilag viszont a nagykereskedelmi árkorlát, a költségszerkezet és a működési terhek miatt nem feltétlenül volt reális üzleti opció minden kút számára. Az árak megállapításáról szóló törvény jelenlegi szövege már hatósági üzemanyagárként kezeli ezt a konstrukciót, egyúttal rögzíti, hogy a 2026. május 14-e előtti időszakra a hatósági ár alatt a korábbi védett árat kell érteni.
Még a múlt héten kérdeztük arról a Tisza-kormányt, hogy megtartják-e az Orbán-kormányok jövedéki adó csökkentését, illetve csökkentik-e az üzemanyagok adóterhét, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
