Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Veres János ügyvezető és leendő pénzügyminiszter összebékíthetőnek látja a rövid távú adóemeléseket és a gazdasági növekedési szint fenntartását. A tervezett költségvetési kiigazítási lépéseiről nem árult el részleteket, mindössze annyit, hogy ezek szélesítik az adóalapokat, arányosabbá és igazságosabbá teszik az adórendszert. A tavaly elfogadott ötéves adóprogram Veres szerint tartható a ciklus egészét tekintve, ütemezése azonban változik. Pótköltségvetés nem lesz, a költségvetési törvény ugyanakkor módosulhat a kiigazítási csomagnak megfelelően. A miniszter fegyelmezettebb államháztartási gazdálkodásra és adóellenőrzésre tett ígéretet, amelynek kapcsán külön is nevesítette a gyógyszerkasszát, a járulékot nem fizető állami intézményeket és a vámbevételeket. „Belátható időn belül” elkészülhet a ppp-finanszírozású állami projektekről szóló törvény, és ismét elhangzott az új államháztartási törvény megalkotására tett vállalás. Bár az idei tervezet már júniusra teljesült, privatizációs többletbevétellel nem kalkulál a kormány – tette hozzá Veres.
Az államreform szempontjából nem jó előjel, hogy a fideszes képviselők bírálták az önkormányzati feladatellátás kistérségi átszervezését.
A kötelező feladatellátási társulások létrehozásához pedig kétharmados törvénymódosításra lenne szükség, amely kezdeményezés 2004 tavaszán egyszer már elbukott.
Veres úgy látja, az idei inflációs cél felülről teljesülhet, a maginfláció pedig – a korábbi várakozásoknak megfelelően – jelentősen elmarad majd a 2 százalékos szinttől. A miniszterjelölt szerint a 3 százalékos szintet el nem érő maginfláció esetén még van esély a vonatkozó maastrichti kritériumnak a ciklus második felében történő teljesítésére. A deficitplafon mellett ugyanakkor komolyan kell venni az inflációs kritériumot is, ugyanis – mint nemrégiben Litvánia csatlakozási kérelme kapcsán ez kiderült – az euróklub országai akár már a legkisebb túlteljesítés esetén is a jelentkező ország elutasítása mellett dönthetnek.
Megfeleződik a GKM létszáma
Igazságos és a költségvetést nem túlterhelő gázár-kompenzációs rendszert ígért a gazdasági és informatikai bizottság meghallgatásán Kóka János, a gazdasági és közlekedési miniszteri poszt várományosa. Hozzátette: dolgoznak a rendszeren, a bevezetés várható időpontját azonban nem közölte; csupán annyit mondott, hogy az energiapolitikai koncepciót két hónapon belül kihirdethetik. Az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán versenyképes vasúti szolgáltatásokat, a tarifarendszer átalakítását, a pályahasználati díjpolitika kialakítását vetítette előre Kóka. Ezen belül kiemelt feladatok a vasúttársaság különböző üzletágainak szétválasztása és a MÁV Cargo privatizációra való felkészítése. A közutakat illetően Kóka elmondta, hogy a későbbiekben sok helyen a gyorsforgalmi út is elégséges lesz – azaz nem szükséges több területen autópályát építeni –, s a gyorsforgalmi útfejlesztésre körülbelül 1000-1100 milliárdot kellene fordítani. Kóka a minisztériumhoz most került informatikai terület kapcsán a szélessávú internet további elterjesztését tekintette legfontosabb feladatának. A GKM-ből és az IHM-ből létrejövő minisztériumban a jelenlegi 800 főből első körben hatszázan, majd négyszázan dolgoznak tovább. A létszám-leépítési szándékot az is jelzi, hogy a 70 főosztályból 25 marad meg.
Az új minisztériumban egyébként három szak-államtitkár segíti Kóka munkáját, egyikük a gazdaságfejlesztésért, másikuk az infrastruktúráért, míg a harmadik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felel majd. A bizottság 13 igen és 11 nem szavazat mellett támogatta Kóka János miniszteri kinevezését.
Fél doboz cigaretta árába kerülhet a vizit
Hatékony, szolgáltató, üvegfalú minisztériumot szeretnék vezetni – mondta tegnap Molnár Lajos egészségügyi miniszterjelölt az Országgyűlés egészségügyi bizottsága előtt történt meghallgatásán. A tárcát és a szektort érintő konkrét változásokról nem beszélt ugyan a leendő miniszter, lapunk mindazonáltal úgy tudja, az politikai államtitkári poszt várományosa Mihályi Péter közgazdász lehet, aki jelentős munkát vállalt az SZDSZ egészségügyi programjának kidolgozásában. A miniszterjelölt „bemutatkozója” alapján úgy tűnik, lesz vizitdíj, aminek összege nem haladná meg egy fél doboz cigaretta árát. A receptdíj bevezetése viszont egyelőre nincs napirenden. Szó volt a kapacitások újraelosztásáról, illetve a jelenlegi kórházcentrikus struktúra átalakításáról – mindkettőben nagy szerepet szánna Molnár a regionális egészségügyi tanácsoknak. Kistérségi szinten pedig a helyi szolgáltatók működtetésének összevonását szeretné elérni a leendő miniszter, lehetőleg gazdasági társaság formájában – ez akár magán-, akár önkormányzati tulajdonban is lehetne. Molnár szerint a hatékony munkavégzés szempontjából itt is fontos a magántőke bevonása, illetve a szolgáltatók gazdasági társasággá – kht. helyett inkább rt.-vé – alakítása a megfelelő jogszabályi háttér megteremtésével.
A továbbra is tisztázatlan ügyeleti díjakkal kapcsolatban átszervezéssel lehet eredményeket elérni, amíg nem tisztázódik a jogszabályi háttér. Magyarországon ugyanis jelenleg háromezer ügyeleti pont van, szemben az ausztriai ezerrel, így ezek racionalizálásával akár két-háromszorosára is emelhetnék az ügyeleti díjakat.
Kötelezővé tennék a kistérségi társulásokat
Nincs napirenden az önkormányzatok számának csökkentése, az önkormányzati rendszer a magyar alkotmányos berendezkedés stabil pillére – jelentette ki Lamperth Mónika tegnapi meghallgatásán. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt törvényben meghatározott (oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális) feladatkörrel ruházná fel a kistérségeket. Ennek érdekében a kormánypártok a kötelező társulás alkotmányos feltételeinek megteremtéséhez szükséges politikai konszenzusra törekszenek, ám ennek híján is támogatják majd az önkéntes kistérségi társulások létrehozását. Mérföldkő lehet a megyei közgyűléseket felváltó választott regionális önkormányzatok bevezetése – legkorábban 2008-ban. Az uniós fejlesztési pénzek nagy részének lehívása így regionális szintre kerülne, a területfejlesztési projektekkel párhuzamosan.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Újhelyi István az MSZP alelnöke lesz – jelentette be a politikus a köztelevízióban.
A fizetős szakokon is „tandíjcsata” várható
Hiller Istvánnak, az oktatási és kulturális miniszteri poszt várományosának az oktatási és tudományos bizottság előtt történt meghallgatásán éles vita bontakozott ki a költségtérítéses felsőoktatási képzésben alkalmazott tandíjak tervezett emelésével kapcsolatban. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a bölcsészképzések esetében évi 400 ezres összeget említett, Hiller szerint a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező hallgatók problémája viszont megoldható az ösztöndíjrendszer újragondolásával. A közoktatás kistérségi szintű összevonásával kapcsolatos elképzelésekkel azonban alapvetően az ellenzék is egyetértett.
Az oktatási és kulturális tárca egyesülésével létrejövő új minisztériumban egy államtitkári pozíció lesz, és öt szakállamtitkár felügyeli majd a köz- és felsőoktatást, a kultúrát, a nemzetközi kapcsolatokat, a gazdasági ügyeket, valamint a létesítményfenntartást. Az egyházi ügyeket a miniszter irányítása alá tartozó titkárság intézi majd. A két tárcánál jelenleg 845-en dolgoznak, az új minisztérium 606 alkalmazottal kezdi meg működését.
