Tartás lesz, de elkezd fújni az emelés előszele – összegezhetőek a monetáris tanács (MT) hétfői kamatos ülésének kimenetelét taglaló elemzői vélemények. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a gyenge árfolyam, az inflációs kilátások romlása nagyobb jelentőséget kap a kommentben. Ezek mellett az olajárak, valamint a kedvezőtlenre forduló nemzetközi viszonyok alapján meg lehet ágyazni egy májusi szigorításnak – vélekedett Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Egyelőre a piac sem vár kamatemelést, annak ellenére, hogy a legutóbbi ülés jegyzőkönyvéből kiolvashatóan már megoszlik a jegybankárok vélekedése az inflációs kilátásokról. A forint jegyzése az elmúlt egy hónapban viszonylag erős volatilitást mutatott, ám nem látszott, hogy bármelyik irányba is tartósabban elmenne.
Hozamoldalról sem látszik kamatemelési kényszer: az elmúlt egy hónapban stabilizálódtak a hozamok a márciusi meglódulás óta, s a kötvénypiac volatilitása alacsonyabb, mint a forinté.
Az éves kamatlefutásról megoszlik az elemzők véleménye, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője szerint várható emelés, de inkább később: egy év múlva már 150-200 bázisponttal lehet magasabb az irányadó kamatszint a mostaninál. Nagy kérdés ebből a szempontból (is), mit lép az új kormány a költségvetés ügyében – mondta Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Nem zárható ki, hogy a kormánynak intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a piacok megőrizzék mostani hidegvérüket. Komolyabb piaci turbulencia – például tartósabb 270 forint feletti eurókurzus – esetén így még ez év végéig számítani lehet plusz 100 bázispontra. A legfőbb kockázati tényezők a forint és a jegybanki kamatok szempontjából a fejlett világ kamatainak további emelkedése, az esetleges újabb tőkekivonás a régió, illetve más emelkedő piacok devizáiból, valamint az új kormány költségvetési politikája, ha az nem hoz szigorítást. Ezen tényezők önmagukban is újabb forintzuhanást és kamatemelést eredményezhetnek – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Reutersnak. A hírügynökség által megkérdezett elemzők fele szerint a hétfői ülés után fél százalékpont körüli emelés várható még szeptember előtt – különösen akkor, ha az új kormány nem tesz le hihető tervet az asztalra a költségvetési hiány lefaragásáról. Az év végi alapkamatjóslat ugyanakkor nem áraz emelést, és a forint szempontjából kritikusnak tekintett kamatküszöb sem emelkedett hat százalék fölé.
