Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt egyelőre ugyan nem tudják a biztosítók, milyen kockázatnövelő tényező lehet majd a könyvelői felelősségbiztosítások esetében az e-bevalások üzemszerűvé tétele, a könyvelői károk elmúlt időben tapasztalt (és az APEH szigorodó ellenőrzési gyakorlatának tulajdonított) növekedése mindenesetre díjemelést válthat ki a piacon.
Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító felelősségbiztosításokért felelős vezetője szerint az árazást egyértelműen a kárgyakoriság növekedése befolyásolhatja majd az e-adózással kapcsolatban is. A könyvelői felelősségbiztosítás során a biztosító a könyvelő által az ügyfélnek okozott kár után fizet, így a kárnövekedésben az is szerepet játszhat, hogy egyre több ügyfél ismeri fel, hogy a könyvelője hibájából származó kárát enyhíteni tudja.
A könyvelői felelősségbiztosítást egyébként ma sem alkalmazzák túl sokan, de az e-adózással átalakuló felelősségi viszonyok sem hoznak majd komoly pluszkeresletet – véli Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Az éves szinten több százezer forintra rúgó díjat (egy 5 milliós biztosítási értékű kötvény után évente körülbelül 200 ezer forintot számolnak fel, ami további 20-30 százalékkal bővül, ha ötéves utófedezetet is kér az ügyfél) ugyanis nem tudják kifizetni a kisebb könyvelőirodák. Ezek száma pedig tetemes: Zara szerint az egyéni vállalkozókkal együtt több mint tízezer könyvelő tevékenykedik ma Magyarországon. A szakértő úgy véli, a könyvelők, illetve kisebb könyvelő társaságok inkább a kft.-vé alakulást választják majd, hogy minimalizálják a szankciók okozta pluszkockázatot.
A könyvelők növekvő felelőssége miatt nem jogszabályi változás, hanem az e-adózás gyakorlati háttere áll: ez abban korlátozza őket, hogy megválasszák, mely ügyfeleik bevallásaiért vállalnának általános felelősséget. A cégek bevallásait ugyanis a regisztráció, illetve a meghatalmazás szerint a képviselő írja alá és továbbítja a hatóságnak saját elektronikus azonosítójával. Azt az adóhatóság sem javasolja, hogy a cégvezető saját személyes azonosítóját a képviselő rendelkezésére bocsássa, mivel azt egyéb hivatalos ügyekben is fel lehet majd használni. Az APEH szerint pedig ha a megbízás általános, vagyis minden adónemre kiterjedő, akkor a képviselő felelőssége is az lesz, így az esetleges szankciókkel nem a cég, hanem a könyvelő sújtható. A kisvállalkozások és egyéni vállalkozók esetében inkább ez a felállás valószínűsíthető, míg a nagyok az egyes adónemekre külön képviselőket bíznak meg, legalábbis a jelenlegi gyakorlat ezt mutatja.
A megbírságolt képviselő másodfokon bizonyíthatja, hogy a hiba vagy hiányosság érdekkörén kívül eső okból következett be – áll az APEH állásfoglalásában. A valótlan adatszolgáltatásra azonban már nem említi e mentesítési lehetőséget a hatóság – jegyezte meg Zara. Hibás, valótlan vagy hiányos adatszolgáltatás esetében érintett munkavállalónként 50–200 ezer forintos bírság szabható ki.
