Árvízvédelmi kormánybiztost nevezett ki a 12 pontos árvízvédelmi program végrehajtására és az újjáépítési feladatok előkészítésére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A feladattal Dudás Ferencet, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát bízta meg. Az utóbbi napokban 14 Pest megyei településnek közel 200 millió forintot fizettek ki az igény bejelentésétől számított 24 órán belül – mondta lapunknak Dudás. Hozzátette: az újjáépítés koordinálására várhatóan tárcaközi bizottság jön létre, mert a kérdésben minden minisztérium érintett. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pedig azt ígéri, kormányra kerülésük esetén nem lesz Magyarországon olyan ház, amelyet az állam ne építene újjá.
A kabinet cselekvési programjának hangsúlyos része, hogy a segítség gyors és bürokráciamentes legyen, ami a 2002-es árvíz tapasztalatainak tükrében fontos célkitűzés – akkor ugyanis számos nógrádi, hevesi, borsodi és beregi település csak hónapokkal később jutott a szükséges forrásokhoz. Az EU egymilliárd eurós kerettel rendelkező szolidaritási alapjából – amelynek támogatására a kormány ismét bejelentette igényét – ugyanakkor négy éve egyáltalán nem részesülhetett Magyarország, az indoklás szerint ugyanis a természeti csapás „nem volt európai léptékű”. Az újjáépítési hitellehetőség részleteinek kialakításán jelenleg dolgozik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. – áll a bank közleményében. Az elemi kárt szenvedett gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek a kormány által biztosított 40 milliárdos keret terhére 100 százalékos állami kezességvállalás mellett vehetik majd igénybe az MFB Rt.-nél és a vele szerződésben álló kereskedelmi bankoknál a 25 éves lejáratú, 3 év türelmi időt biztosító újjáépítési hitelt, a kedvezményes kamat mértéke 3 havi EURIBOR+legfeljebb 2,5 százalék lesz, ami jelenleg 5,3 százalékot jelent. Nem károsodik az árvíz miatt a termál- és gyógyvízkincs, mivel elég mélyről érkezik ehhez – tudtuk meg Rák Tibortól, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. műszaki igazgatójától. Ma újra megnyitja kapuit a Dagály fürdő, melyet a gátszakadás veszélye miatt kellett zárva tartani az utóbbi két napon. A Királyfürdő viszont zárva marad a gépházában és aknákban felgyűlt talajvíz miatt. A 2002. augusztusi árvíz során 60 millió forint volt a fürdők teljes vesztesége – az összeg akkor tartalmazta többek között a most zárva tartó Palatinus fürdő elmaradt bevételeit –, a mostani árvízkár a fürdők esetében elérheti a 40 millió forintot.
Nincs egyelőre igazán jelentős bevételkiesés a szentendrei idegenforgalomban, sőt, az ár első napjaiban katasztrófaturizmus is kialakult – mondta lapunknak Dietz Ferenc polgármester. A város továbbra is súlyosan veszélyeztetett, a 2002. nyári árvízhez képest azonban jelentősen nőtt a védekezés hatékonysága – négy éve Szentendre fordította a legnagyobb összeget, 107 millió forintot a védekezésre. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Szolgálat szóvivője szerint az utóbbi évek nagy árvizeinek – a 2001-es tiszai, a 2002-es dunai és a 2004-es hernádi áradásnak – a tapasztalatai nagyban hozzájárulnak a jobb szervezettséghez.
