Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi választások tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a pártprogramokból a jövedelmi helyzet várható alakulására vonatkozóan kiolvasható részletekre a választáson részt vevők legfeljebb 10 százaléka fogékony, vagyis a mostani kampányban főszereplővé előlépett gazdasági témák a ténylegesen választók egytizedét célozzák meg. Giró-Szász András politológus szerint a többiek javarészt törzsszavazók, vagy olyanok, akik nem egzisztenciális szempontok, hanem negatív emóciók alapján jutnak döntésre (valami ellen szavaznak). Létszámukban tehát nem meghatározó, de a választás végeredményét tekintve komoly súllyal rendelkeznek a pártokhoz kevésbé kötődők, 60 százalékos részvétel mellett az általuk leadott 400–480 ezer szavazat képes eldönteni egy választást.
A 2,8 milliós munkavállalói csoport differenciáltan jelenik meg a versengő pártok programjaiban. A két kisebb párt egyértelműen a felső középrétegre koncentrál, vagyis a magasabb végzettségi és jövedelmi kategóriába tartozó egyénekre – mondta lapunknak Lakner Zoltán politológus. Az egykulcsos adórendszer egyértelműen azoknak kedvez, akik jövedelme most a sávhatár fölé esik. A két nagy párt retorikájában egyaránt domináns szerepet kapó foglalkoztatásbővítés pedig a munkanélkülieken kívül elsősorban azoknak szól, akik veszélyben érzik jelenlegi állásukat, s köztük valószínűleg felülreprezentáltak az alacsonyabb végzettséggel bíró, hátrányos helyzetű térségekben élő személyek.
