Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma lesz a 2002–2006 parlamenti ciklus utolsó plenáris ülése, amelyen húsz fontos törvényjavaslat zárószavazását tarthatják meg, s további öt általános vitáját kezdhetik el a képviselők. A korábbi tervekkel szemben nem került a T. Ház elé a pártingatlanok ingyenes használatának megszüntetéséről szóló javaslat, amit a beterjesztő szocialista Molnár Gyula visszavont. A zárószavazásra kerülő javaslatok között szerepel viszont a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló javaslat, a digitális műsorszórás jogszabályi feltételeit tartalmazó javaslat, az autópálya-építés külső forrásból való finanszírozását lehetővé tevő jogszabálytervezet. Döntenek még a képviselők a Mafilm Rt., a Magyar Filmlaboratórium Kft. és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. további sorsáról, valamint a terítéken szerepel a sokat vitatott lobbitörvény is. A záróülésen megtörténik a honatyák „leszerelése” is. Így például vissza kell szolgáltatniuk diplomata-útlevelüket, valamint el kell számolniuk a náluk lévő eszközökkel.
Az MTI értesülései szerint a képviselők megvásárolhatják majd az Országgyűléstől kapott laptopjaikat.
Kiemelt határidők
A kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló tervezet célja az 1990-es évek elején tervezett világkiállításhoz és a Budapest Sportcsarnok leégése után épített új aréna megépítéséhez hasonló, sürgős nagyberuházások elindításának megkönnyítése. Ez a hatósági eljárási határidők csökkentését és a határozatok elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időkeret szűkítését jelenti. Az egyedi elbírálású esetek mellett a javaslattal a kormány az EU által finanszírozott, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító nagyberuházások forrásainak – ezen belül a kohéziós alapokból származó infrastrukturális forrásoknak – a gyors lehívásához kíván szabályrendszert felállítani. A környezetvédelmi és közlekedési beruházások esetében bevezetik az n+3-as, illetve 2010-től az n+2-es szabályt – a szerződéskötés eldöntésétől kezdve a befejezésig összesen négy, illetve három év áll rendelkezésre –, így külső kényszer is állt a törvénytervezet hátterében. A javaslat része egy a témában jártas szakbírókból álló speciális kollégium felállítása a Fővárosi Bíróságnál, amely kizárólagos illetékességgel rendelkezne az ilyen ügyekben.
A már előkészítés alatt álló beruházások közül az észak-alföldi ivóvízellátást, a Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém szennyvízkezelését, az Észak-Balaton térségi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodást, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Lőkösháza vasútvonalat szolgálók részesülhetnek speciális elbánásban. Ezek közül csak a budapesti szennyvíztisztító nettó 120-130 milliárd forintos beruházást jelent, az EU jelenlegi legnagyobb környezetvédelmi projektjeként. A törvényjavaslathoz csak egyetlen ellenzéki módosító indítvány érkezett – melyet a kormány nem támogat –, így ma várhatóan a zárószavazására is sor kerül.
Ki dönthet a filmtámogatásról?
A parlament szavaz a mozgóképről szóló törvény kormány által benyújtott módosító javaslatáról is. Eszerint a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. az ÁPV Rt.-től – egy aranyrészvényen, illetve egy 100 ezer forint névértékű üzletrészen kívül – pénzbeli térítés nélkül átkerül a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz. A módosítás háromfokozatú rendszerben differenciálja az összeférhetetlenségi szabályokat is, csupán pontosító jelleggel, mondván, Magyarországon a filmes szakma elég szűk, így nem lehet kikerülni, hogy a viszonylag nagy létszámmal működő filmes kuratóriumok tagjai valamilyen családi vagy szakmai kapcsolatban ne lennének az alkotókkal. Ehhez kapcsolódóan a parlament kulturális bizottsága benyújtott egy módosítót, amely tovább pontosítja a támogatásokról döntők és a pályázok közötti kapcsolatokat. A filmtörvényt az uniós jogharmonizáció miatt is módosítani kell, így bekerült, hogy az állami közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmek büdzséjének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Azonban ez nem jelent változást az eddigi gyakorlathoz képest, mivel az Európai Bizottság a kivételeket is elfogadta: így 50 millió forintot nem meghaladó költségvetésű filmeknél 100 százalékos, nagyjátékfilmeknél 500 millió forintos büdzsé alatt, vagy művészi, kulturális, nevelési célok miatt akár 90 százalékos is lehet az állami támogatás.
A Zsolnay köré épül a város
Szintén ma bólinthat rá a parlament arra, hogy nyolc napon belül tartós állami tulajdonból ingyenes vagyonátadással a pécsi önkormányzat birtokába kerüljön a patinás Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. százszázalékos részvénycsomagja. Mint azt Toller Lászlótól, a város polgármesterétől megtudtuk, központi és uniós források segítségével valósítják meg azt a több, mint 8 milliárd forintos városfejlesztési programot, amely a Zsolnay-gyár köré építi fel Európa kulturális fővárosát. A városatya szerint az NFT2 keretében össze kell hangolni a fejlesztési elképzeléseket – az útépítéstől, a különböző épületrekonstrukciókon át, az emlékhelyek felújításáig – ahhoz, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa az egész ország számára újabb lehetőségeket biztosítson. Ennek érdekében a közelmúltban már egyeztettek az illetékes szakminisztériumok, illetve az ország 23 legnagyobb városának képviselőivel.
A Zsolnay mintegy 10 hektáron fekvő értékes épületegyüttesét mielőbb szeretnék feltárni és megnyitni a belváros felé. A több mint 20 ezer négyzetméter területű ipari objektumokat felújítják, s azok új funkciókat kapnak. Többek között kialakítanak egy Kortás Művészeti Központot, egy úgynevezett kreatív inkubátorházat, egy oktatási központot, valamint egy ipartörténeti parkot. Mindemellett a területen helyet kap egy szálloda, s több kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmény is.
A kétharmadán múlik
Áttörést hozhat a televíziózásban a földi digitális műsorszórásról szóló törvény, amelynek minél korábbi elfogadása a feltétele annak, hogy 2012-ig Magyarországon is elterjedjen az – akár 40 földi sugárzású csatornának helyet adó – digitális műsorszórás. A jogszabály-tervezetnek azonban több pontja is kétharmados támogatást igényel. Ezek elfogadásával az Országos Rádió és Televízió testület már az idén kiírhatna pályázatot egy úgynevezett multipleszre, aminek eredményekét akár már 2007 tavaszától öt új televíziós csatorna jelenne meg a képernyőkön. Az uniós előírások értelmében a jelenlegi, analóg sugárzást 2012-ben lekapcsolják.
Kötvénykibocsátás márciusban
Az autópálya-építések finanszírozásához szükséges, márciusra tervezett kötvénykibocsátás jogszabályi alapját teremti meg az úgynevezett programutakkal kapcsolatos szolgáltatási szerződések megkötéséről szóló országgyűlési határozat. A programutak esetében az úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. látja el – szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen az állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat kap. A határozat kimondja, hogy a szerződés aláírásával az állam összesen legfeljebb 1942 millió euró nettó jelenértékű rendelkezésre állási alapdíj megfizetésére vállal kötelezettséget a szerződés időtartama – 75 év – alatt.
