Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a jogalkotók és a sajtó az utóbbi időben kiemelten foglalkozott a színlelt szerződések ügyével, a Munkaügyi Bíróságon kifejezetten ilyen témájú per még nem indult. A különböző ügyek tárgyalásakor mellékesen megvizsgálják, hogy ténylegesen munkaviszonyban foglalkoztatták-e a dolgozót, de viszonylag kevés esetben derül fény színlelt szerződésre – tájékoztatta lapunkat Handó Tünde. A Munkaügyi Bíróság elnöke szerint nyomós érv és elszántság kell ahhoz, hogy egy munkavállaló ilyen ügyben indítson pert, ha pedig a tárgyalás során derül ki, hogy színlelt szerződés keretében foglalkoztatták, általában peren kívüli megegyezésre kerül sor, mivel az elmaradt, kifizetendő adó- és járulékteher mértékétől megrettennek az érintettek. A közigazgatási perek során is számos esetben előbukkan a színlelt szerződések ügye, az intézmények Handó Tünde szerint az előre meghatározott létszámkorlátok miatt nem tudják rendes munkaviszonyban alkalmazni a dolgozókat. A bíróság elnöke úgy véli, hogy a szerződések rendbetételére adott moratórium lejárta után emelkedhet a peres ügyek száma, mivel a Munkaügyi Felügyelőség által hozott határozat ellen a munkáltatók fellebbezhetnek majd.
Annak ellenére, hogy a színlelt szerződés témája csak közvetetten kerül elő, a munkaügyi és a pénzügyi tárca által meghatározott irányelveket tulajdonképpen a bírósági gyakorlatnak megfelelően fogalmazták meg. A munkaviszony minősítése szempontjából elsődlegesnek számít a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás, a személyes munkavégzési kötelezettség, a foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása és az alá-fölé rendeltségi viszony. Az irányelv meghatároz másodlagos minősítő jegyeket is, amelyek egyedül nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más jegyekkel együtt utalnak a munkaviszony fennállására. Ezek közé tartozik az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog.
