Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amilyen lehangoló egy párt számára, ha képviselői nem szereznek elég szavazatot a parlamentbe jutáshoz, annyira szívderítő lehet viszont, ha sikerül elérni az 1 százalékot a területi listán – ez biztosítja ugyanis az állami támogatásokat a ciklus alatt is a kívül maradottaknak. Ebben a ciklusban összesen 784,8 millió forinton osztozott három, a 2002-es országgyűlési választáson a fentiek szerint eljárt párt: a Centrum, a MIÉP és a Munkáspárt. Közülük a legtöbbet, 348 millió forintot a MIÉP kapta, míg a Munkáspártnak szerényebb eredménye miatt „be kellett érnie” 159,2 millióval. E három párt részesedése több mint 8 százaléka annak, amit a parlamentbe jutó pártok kaptak a ciklus során. Utóbbiak, illetve a hozzájuk köthető alapítványok szintén szép summához jutnak még a költségvetésből: az idén például 1,12 milliárd forinton osztozik a négy alapítvány. Miután a kis pártok állami pénzeket is felhasználnak, nem kerülhetik el az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit. Az eredmény lehangoló: a számvevők a sorozatosan felmerülő, lényeges hibák miatt már többször javasolták, hogy oldják fel a számviteli és a pártok gazdálkodását szabályozó törvény közötti ellentmondásokat. A pártok az éves pénzügyi beszámolóikban rendre számos, a számviteli alapelveket sértő hibát ejtenek, többségük nem mutat megbízható képet és nem felel meg a valós tájékoztatás követelményeinek. Az ÁSZ jelentése szerint a MIÉP-nél 2003-ban a szervezetek huszonkét, 2004-ben ötvenegy százaléka nem számolt el bevételeivel és kiadásaival. Mivel a párt helyi szervezeteinek egyharmada késett vagy nem is foglalkozott a könyvelése elkészítésével, a zárlati munkálatok nem történtek meg határidőre. A Munkáspárt esetében előfordult, hogy az éves mérleget és eredménykimutatást egy évvel a határidő után adták le. A rendszeres késedelem oka az ÁSZ szerint az, hogy a párt nyolcszáznál több szervezetét tömörítették 42 gazdasági egységbe, de nem gondoskodtak az átszervezés szakszerű irányításáról, lebonyolításáról. A párt a bevételeiről nem adott hiteles képet, a jelöltállítás arányában kapott 12 millió forintos állami támogatást például rossz jogcímen szerepeltette.
A Centrumnál még durvább hiányosságok voltak, a párt a ténylegesnél harminc százalékkal több bevételt könyvelt el, a kiadási oldalról pedig lefelejtett 26,6 millió forintot. A Centrum számviteli szabályozása az ÁSZ szerint ellentmondásos és számos hiányossága van, a helytelen könyvelés miatt a párt beszámolóiban lényeges hibák vannak. A pártok a jelentések szerint jogszerű forrásokból tevékenykedtek, a költségvetési támogatást tagdíjbevétellel, adományokkal, kamattal, árfolyamnyereséggel vagy ingatlan-bérbeadásból egészítették ki. Az ÁSZ-jelentések és az éves költségvetési támogatások összevetéséből az derül ki, hogy a „kicsik” közül a MIÉP függ leginkább az államtól, a Munkáspárt 2003-ban bevételei közel 35 százalékát szerezte más forrásból, míg a Centrum élvezi a legnagyobb függetlenséget a maga 40 százalékos privát bevételeivel.
