Meglódult a diszkontok és a hipermarketek térnyerése a napi fogyasztási cikkek piacán. Tavaly az első félévben a hipermarketek 22 százalék erejéig részesültek a szektor forgalmából, most az év első felében már 24 százalékkal, s a tavalyi tendencia alapján ezt az előnyüket vélhetően meg is tartják. A diszkontláncok részesedése ugyancsak két százalékkal erősödött, a tavalyi első féléves 15 százalékról 17 százalékra nőtt. A bővülés egyértelműen a Lidl megjelenésének és erőteljes terjeszkedésének köszönhető. Mivel az év második felében is sorra adta át egységeit, nem kizárt, hogy a diszkontláncok piaci részesedése az év végén nagyobb lesz 17 százaléknál is.
A kutatási adatok szerint e két kereskedelmi forma térnyerése még jó ideig erőteljesebb lesz, mint a többi csatornáé, hiszen a hipermarketláncok a két évvel ezelőtti nagy levegővétel után újra erőteljes hálózatbővítésbe kezdtek. A diszkontpiacon pedig a Lidl mellett belátható időn belül megjelenik az Aldi is, amely Németországban is vetélytársa. A két kereskedelmi csatorna az adatok szerint elsősorban a szupermarketek és a cash & carry láncok piaci részesedését veszélyezteti. Idén az első félévben egy-egy százalékkal csökkent a szupermarketek és a cash & carry üzletek piaci részesedése.
Két százalékkal mérséklődött a független kisboltok részaránya is, ám ezen csatorna visszaesése sokkal inkább a szervezett láncok, beszerzési társaságok előretörésének köszönhető. A beszerzési láncok erőteljes versenyt folytatnak egymással a még beszervezhető független kisboltokért, ám meglepő módon ezen csatorna részesedése nem emelkedett, a tavalyi első féléves 15 százalékos szinten maradt. Mindez azt jelenti, hogy a beszerzési társaságok képesek egyedül felvenni a versenyt a diszkontokkal és a hipermarketekkel.
Érdekes, hogy a drogérialáncok részesedése egy százalékkal erősödött, ami azt jelenti, hogy mind fontosabb a szerepük a háztartási cikkek, kemikáliák és pipereholmik beszerzésében. Nem véletlen, hogy ezen piac iránt is újabb nemzetközi láncok érdeklődnek.
Economx