Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt három hét kedvező időjárásának következtében lényegesen felgyorsultak az őszi munkák a szántóföldeken; így a napraforgó, a burgonya, a cukorrépa, a kukorica, a szója betakarítása, illetve a talaj-előkészítés, valamint az őszi kalászos gabonák vetése is jól halad – állapította meg legutóbbi ülésén a betakarítási koordinációs bizottság. Az ülés után Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a betakarítandó 1,2 millió hektáros területnek a feléről már levágták a kukoricát, amelynek országos termésátlaga 7,64 tonna hektáronként, így csaknem 4,5 millió tonnát sikerült betárolni. Befejeződött a napraforgó és a szója betakarítása – a termésátlag 2,2 tonna, illetve 2,5 tonna hektáronként –, s „jól áll” a cukorrépa, a burgonya és a dohány is.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 43. héten a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rendelkezésére álló összes bruttó raktárkapacitás 5,25 millió tonna volt, ezen belül a határozatlan időre lekötött bruttó raktárkapacitás 3,31 millióról 3,37 millió tonnára bővült. Ebből 15 százalékot forgatásra tartanak fenn, így a nettó kapacitás 2,87 millió tonna volt, amivel szemben 3,62 millió tonnás intervenciós készlet állt. Eddig csaknem félmillió tonna kapacitású új tárolót adtak át és december 31-ig további 600 ezer tonna kapacitás átadására számít a szaktárca. Az árutulajdonosok egymillió tonna gabona áttárolására tartottak igényt, ennek felét már teljesítették. A raktározásra vonatkozó felmérések eredményei ma derülnek ki, Benedek Fülöp szerint mindenesetre a becsléseket is alapul véve a tavalyi 4 millió tonnával szemben az idei intervenciós időszakban (november eleje és 2006. május vége között) nagyobb, 4,5 millió tonna körüli gabona felajánlásával lehet számolni. A tavalyi gabonatermésből uniós intervencióra felajánlott áru kifizetése befejeződött, a tárolási díjak kifizetése zavartalan: eddig összesen 115 milliárd forintot fizettek ki áru ellenértékeként, további mintegy 11,5 milliárd forintot tárolási díjként.
Az exportot a vasúti kocsik hiánya akadályozza – hangsúlyozta Benedek Fülöp. Egyes vélemények szerint a megoldást a gazdasági tárcától kell várni, mások úgy vélik, hogy mivel a két minisztérium vezetői már egyeztettek az ügyben, s Olaszországtól is kérték a rugalmasabb ügyintézést, a MÁV a hibás, mert nem biztosít elegendő vasúti kocsit. (A fő szállítási iránynak számító Olaszországból van, amikor egy hónap alatt sem fordulnak meg a gabonás vagonok, az olasz vasút pedig kérés ellenére sem adott vasúti kocsit a magyar vasúttársaságnak.) A gond nem új keletű (NAPI Gazdaság, 2005., szeptember 15., 1–3. oldal), a helyzet azonban változatlan.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége új főtitkára is úgy véli, főként a MÁV nehezítette meg a gabona kivitelét, mivel a Duna alacsony vízállása miatt a folyami szállítás előreláthatólag már nem sokáig megoldható. Havonta 500 ezer tonnát lehetne kiszállítani a jelenlegi 100 ezer tonnával szemben, de a vasúti kapacitáshiány miatt ez gyakorlatilag csak Constanca irányába sikerülhet. Olaszországgal néhány hete már nem is születnek üzletek – tette hozzá a főtitkár –, mert „nem mernek kötni” a kereskedők, van ugyanis, akinek a MÁV egyoldalúan felmondta a szerződését, ahelyett hogy a fuvarozási kapacitás hiányát jelentette volna be – jelezte Pótsa Zsófia, hangsúlyozva: a kialakult helyzet jó néhány kereskedőnek már veszteségeket okoz, miközben az „EU-n belül, például Olaszországban tényleges vételi igények vannak”.
