BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Alulbecsült támogatási igény

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A jelenlegi kkv-támogatási rendszer alapvető hibája, hogy kevés céget és kis összegben ér el – foglalható össze egybehangzóan a kamarai vezetők véleménye. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a mostaninál sokkal kevesebb, viszont jól működő támogatási programra lenne szükség. Alapvető hiányosság szerinte, hogy a beruházási támogatások messze nem tudják kielégíteni az igényeket, ezt a GVOP legnépszerűbb, 2.1.1-es programjának közeli kimerülése is alátámasztja. Ezen feltehetően jelentősen segítene, ha a kormányzat pontosabban mérné fel, mire is van igénye az érintett vállalati körnek.
Az elnök szerint jelenleg a Széchenyi-kártya, illetve az MFB Európa-hitele működik elfogadhatóan; a GVOP megítélése rendkívül hektikus, mivel egyes programok nagyon népszerűek, míg másokra alig-alig akad jelentkező. Véleménye szerint a mostani helyzetben gyorsan és hatékonyan működhetnének a beruházási hitel jellegű konstrukciók.
Az össztámogatás 3,9 százaléka jut a kis- és közepes vállalkozásoknak – mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A kkv-szektor kulcsszerepet játszik a gazdasági rendszerváltásban – a foglalkoztatottak 70 százalékát alkalmazzák –, így e vállalkozói kör versenypozícióinak javulása kulcskérdés. Az alelnök konkrét lépéseket sürget a jövedelemtermelő képesség emelésére, máskülönben a kör az uniós csatlakozás vesztesei közé sorolódik. A kkv-k pénzügyi helyzete, tőkeellátottsága közismerten alacsony, ezért is lenne fontos a támogatások hatékonyságának növekedése. Kulcsszerepet játszik a kedvezőtlen adózási szerkezet; Vadász György szerint a mostaninál lényegesen jobban szét teríteni a közterheket, azaz mérsékelni kellene a vállalkozások munkaerőt terhelő kiadásait, illetve érdemi lépéseket tenni a feketemunka visszaszorítására. A BKIK az erre irányuló lépéseket azonban egyelőre nem látja.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat azért tartalmaz változásokat: növekszik a Hitelgarancia (HG) Rt. garanciakerete, így a költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség állománya 2006 végén nem haladhatja meg a háromszázmilliárd forintot (az idei limit kétszázmilliárd). A lépés indoka a cég aktivitásának várható bővülése. Eddig ugyanis a bankok döntően a mikro- és kisvállalkozói kör hitelezésekor kérték a HG garanciáját, ám a kormányzat jövőre a középvállalkozói kör banki forrásokhoz jutását az eddiginél fokozottabban próbálja elősegíteni. A tervezett díjcsökkentéssel is a nagyobb tömegű hitelelérést próbálják segíteni. A jövő évtől a viszontgaranciás kezesség mértéke vállalkozásonként 800 millió forintra (az idén a limit még 600 millió forint) emelkedik.
A jövő évi adózás terén is található a kkv-k számára kedvező változás, bár a munkabérterheket csak a későbbi években venné sorra a kormány. Az adómódosítások közül a legjelentősebb a társasági adó kedvezményes változatának bevezetése: 16-helyett 10 százalékos nyereségadókulcsot alkalmazhatnak jövőre azok a társaságok, amelyeknek éves adóalapja kisebb 5 millió forintnál. A feltételek azonban jelentősen leszűkítik a kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, ugyanis átlagosan legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő munkabéren kell foglalkoztatni az alkalmazottakat, valamint ki vannak zárva az állami támogatást igénybe vevő cégek. E szektornak is könnyebbséget jelent majd, hogy az iparűzési adó a társasági adóalapból már 100 százalékos mértékig levonható lesz az eddigi 50 százalék helyett. A vállalkozások egy részét valószínűleg érzékenyen érinti majd a minimálbérrendszer átalakítása: a munkaadói járulékterhek komolyabb mérséklése nélkül ugyanis a mostani 57 ezerről 63 000 forintra emelné a kormány a legalacsonyabb minimálbér összegét, a közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottaknak azonban ennél 10, illetve 20 százalékkal magasabb összeg járna. Szintén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó pluszteher, hogy a munkáltatói adatszolgáltatásnak januártól havi rendszerességgel kell eleget tenni.

Molnár Csaba
Molnár Csaba
Domokos László
Domokos László
Böröcz Petra
Böröcz Petra

Ez is érdekelhet