Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint 1,2 millió tonnával maradt el az idén a kalászosgabona-termés a tavalyi rekordszinttől, az elmúlt öt év átlagához képest viszont így is 17,4 százalékkal jobb terméseredményt regisztráltak. A hektáronkénti átlagtermés a kalászosok esetében 10 százalékkal maradt a tavalyi átlagos érték alatt, elsősorban az aratáskor zavaró esős időjárás miatt. Az 1,27 millió tonnás csökkenés fő oka a tavalyinál 900 ezer tonnával kisebb búzatermés. Az idei búza minőségi összetétele is jelentősen eltér a tavalyitól: Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója szerint az idén fele-fele arányban arattak takarmány-, illetve malmi minőségű búzát, holott hagyományosan az utóbbi aránya a nagyobb.
A búza ára a terméscsökkenés ellenére sem emelkedik, leginkább stagnál – tonnánként 23 ezer forint körül, ami kedvezőtlen a termelőknek –, és a jövőben sem mutatkozik olyan jel, amely drágulásra utalna – véli Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. A novembertől számítható 24 ezer forintos intervenciós ár a valóságban 23 500–23 700 forintot jelent, mivel a szállítási költséget, a minőségi elszámolási tételeket és a vizsgálati költséget le kell vonni belőle. A búzánál különben a francia és a magyar árak tekintetében nincs lényeges különbség. Vermes úgy gondolja, a malmi búzáért tonnánként 20–22 ezer, a takarmánybúzáért pedig tonnánként 17–18 ezer forintot kaphatnak most a termelők a telephelyen. Míg az étkezési célú gabonát – a magas ár miatt – csak belföldön, a takarmányozási célú búzát szinte csak külföldön lehet értékesíteni.
A takarmánykukorica betakarítása még nem kezdődött el, becslések szerint két-három hetet csúszhatnak a munkálatok. Azt azonban már most tudni lehet, hogy ismét rekordszintű, nyolcmillió tonnát meghaladó termés várható. A tőzsdei árak (novemberi határidőre 21 400–21 500 forint) szerint bőséges kínálatra rendezkedik be a piac, ellentétben az európai árakkal, amelyek a szeptember-októberi 109–119 euróval inkább hiányról árulkodnak, a mediterrán térségben ugyanis alacsony a takarmánykukorica-termés. Makay szerint a magyar termelők mégsem célozhatják meg jó eséllyel ezeket a piacokat, mégpedig a fizikai távolság miatt: az olajárak megugrásával ugyanis 30 százalékkal, tonnánként 10 euróval, 35 euróra emelkedett a gabona szállítási költsége az északi kikötőkig. Szakértők szerint a raktározási gondok nem oldódtak meg, de folyamatban van 2,2–2,4 millió tonnányi új raktárkapacitás építése, ami a korábban regisztrált 12,9 millió tonna meglévő, jó minőségű kapacitással együtt – ennél persze több lehet az országban az egyéb, illetve a szükségtárolókkal együtt, hiszen sikerült elhelyezni a tavalyi 17 millió tonna rekordtermést is – már akár elegendő is lehet az idei termésnek. Igaz, a 7 millió tonna kalászoson és a 8 millió tonna várható kukoricán túl ott van még 3,8 millió tonna is a 4 millió tonna intervenciós áruból, vagyis égetően sürgős lenne új kapacitások megteremtése.
A helyzetet azonban súlyosbítja, hogy a legújabb hírek szerint megjelent a szerb kukorica a déli országrészben, miután az EU korábban kötött Szerbiával egy olyan megállapodást, amelynek értelmében vámmentesen szállíthatja az unióba a gabonát. Az exportban persze lehet bízni, hiszen az előző szezonban is 3,4 millió tonna magyar gabona hagyta el az országot, ami komoly mennyiség. A szállítással kapcsolatos problémák azonban változatlanok – hívják fel a figyelmet megfigyelők, akik szerint a MÁV-val komoly kapacitás- és költséggondok vannak, a tarifák „megfizethetetlenek”, emellett hitelesített hídmérleg és egyéb feltételek sincsenek meg a vasúton. Ennek kétes eredménye, hogy Olaszországba például 25 tonnás teherautókon szállítják a gabonát. A dunai hajózhatósággal is gond van, a vízi út leépült, magyar hajótér jóformán nincs, a román pedig megfeleződött. A raktárak építése mellett tehát a logisztikai fejlesztésekre is gondolni kell – hívják fel a figyelmet a szakértők.
