Piaci oktatási rendszer

A jelentkezők több mint fele, 43 ezer hallgató bekerült valamelyik felsőoktatási intézménybe – jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter, miután nyilvánossá váltak az idei felvételi ponthatárok. A legmagasabb felvételi pontszám az idén 144 volt a tavalyi 131-gyel szemben, a legtöbb szakra 121 és 130 pont közötti eredménnyel lehetett bekerülni. A felsőoktatás struktúrájának átalakítását, a piaci igényekhez való igazodást is szolgálja a felvételi pontszámok meghatározása. Magyar Bálint lapunknak elmondta, hogy az állami finanszírozású felsőoktatási képzésen belül – amelyben mintegy 62 ezren vesznek részt – a felsőfokú szakképzésben, illetve a levelező képzésben részt vevők arányának növelése a cél. Ennek megfelelően a hagyományos, nappali tagozatú, államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma mintegy 2500-zal csökken a tavalyihoz képest az idén. Az oktatási miniszter szerint a felvételi követelmények meghatározása során figyelembe vették azt a munkaerő-piaci igényt, hogy a jelenleginél több természettudományi, műszaki képzettségű diplomást bocsássanak ki az intézmények.
Kisebb viszont a kereslet a jogi, bölcsész végzettségűekre; ennek megfelelően a jogi felvételiken csaknem 300 jelentkezővel kevesebben jutottak túl, mint tavaly. Bár a tervek közt szerepelt a gazdasági képzési keret szűkítése is, e területre oly mértékű volt a túljelentkezés, hogy végül maradtak a korábbi keretszámok – mondta a miniszter a NAPI Gazdaságnak. A legtöbb hallgatót a 2005/2006-os tanévre az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel – korábban erre az egyetemre adták be legtöbben a jelentkezési lapot –, az ide jelentkezők 56,31 százaléka tett emelt szintű érettségit valamelyik tárgyból. A Semmelweis, a Budapesti Corvinus és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre több mint 70 százalékban emelt szinten maturálók kerültek be. A jogásztúlképzés miatt 1860-ról 1551-re csökkent a jogi karok keretszáma és kevesebb hely áll rendelkezésre a közgazdászok számára is, emelkedtek azonban többek között a természettudományi, az orvosi és egyes bölcsész szakok keretei.
Munkaerő-piaci szempontból kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik középszintű érettségit tettek, de nem jutottak be az egyetemre. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke szerint önmagában a kétszintű érettségi nem befolyásolja alapvetően a munkaerő-piaci szerkezetet. A társadalomban a diplomának olyan erős presztízse van, hogy ha már valaki elmegy gimnáziumba, abból nehezen lesz lakatos – mondja az alelnök. A lapunk által megkérdezett fejvadászcégek és álláskereső szervezetek úgy vélik, ez nem okoz gondot a munkaerőpiacon, nem csökkent a diplomás munkaerő iránti igény, sőt, kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy a velük kapcsolatban álló szervezetek nem is alkalmaznának csupán középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt.