Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országutak menti bodegákban egyre több helyen árusítanak őstermelők vagy akár hamisított őstermelői igazolvánnyal rendelkező szemfüles kereskedők, gyakran nem is a saját termésüket. (Így fordulhatott elő például, hogy már júniusban, a szezon előtt lehetett spanyol dinnyét kapni az út mentén.)
Az őstermelők – nem egy olyan család van, ahol minden egyes családtag az – nevükből adódóan azt értékesíthetnék, amit saját maguk előállítanak, ehhez ad az állam támogatást adó-, illetve tb-kedvezmény formájában – mondta lapunknak Hinora Ferenc, az agrártárca mezőgazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője, aki szerint az ilyen jellegű támogatás fennmaradása fontos a kistermelők jövedelemkiegészítése érdekében.
Az igazolvánnyal visszaélők azonban alaposan megtépázzák az őstermelők iránti fogyasztói bizalmat. – Nem az zavar, hogy a szomszédom előtt is így árusítanak, hanem az, hogy míg másokat, például egy adófizető zöldségest bármikor piszkálhatnak a hatóságok, az adókedvezményben részesülő ál-őstermelők „lecuccolnak” az út mellé, s a nem hazai termesztésű dinnye mellett importbarackot és -szőlőt is árusítanak – mondja Földesi János solymári, független önkormányzati képviselő. A településen többfelé – magánterületen is – árusítanak őstermelői igazolvánnyal, helypénzt sem fizetve. Mivel az önkormányzatoknak nincs ellenőrzési jogkörük, a solymáriak az agrártárcától kértek állásfoglalást az ügyben. A válaszból kiderült: egy joghézag miatt az őstermelőket nem is ellenőrizheti senki. Még azok a földművelésügyi hivatalok sem, amelyek ellátják az őstermelői igazolvány kiadásával és érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Így pedig a viszonteladói tevékenységet az őstermelők nyugodtan folytathatják; a jogszabályba ugyanis nem építették be a szankciókat.
Hinora szerint azt sem szabályozták a jogalkotók, hogy mi történjék akkor, ha egy őstermelő másutt árusít, mint ahol bejegyzetten termel, illetve ha más által megtermelt terméket értékesít, vagyis folytathat-e egy őstermelő viszonteladói tevékenységet. Ezeket a visszásságokat a szaktárcánál is érzékelik, s úgy vélik: nem fogadható el, hogy az őstermelő importárut értékesítsen, ráadásul abban a térségben, ahol termel.
Az APEH például elvégezhetne bizonyos ellenőrzéseket az őstermelőknél, ehhez a földművelésügyi hivatalok negyedévenként szolgáltatnak adatokat – véli Hinora. Az őstermelő fogalmát azonban mindenképpen át kell gondolni, az erre vonatkozó munkát már el is kezdte az agrártárca – mondta a főosztályvezető. A változtatás egyik oka a már említett joghézag „betömése”, a másik pedig az, hogy az EU az őstermelő fogalmát nem is ismeri. Így pedig a jelenlegi rendszert 2007-től nem lehet továbbvinni, azt ugyanis csak 2006 végéig tarthatja fenn Magyarország.
