Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkaadói járulékteher 2+3 százalékos csökkentése csak később, középtávon könnyítheti a munkaadók helyzetét, a munkavállalók szintén csak 2009-től tarthatnak meg több pénzt az szja-sávhatár emelése folytán, rövid távon a minimálbérrendszer átalakítása azonban tehernövekedést okoz a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók nagy részének, valamint a döntően minimálbéren foglalkoztató szektorok (például a kereskedelem) esetében.
Ez egyben a járulékalap szélesítését, vagyis bevételnövekedést eredményez a tb-alapoknál. A kormányfő által hétfőn vázolt koncepció szerint a kormány egyrészt a végzettséghez, másrészt a létminimumhoz kötné a minimálbért. Az alapfokú végzettség esetében ez a legutóbb bejelentett legmagasabb létminimumhoz – az egyfős háztartáséhoz – tartozó bruttó bérnek felelne meg, középfokú végzettségnél ennek 110, felsőfokúnál 120 százaléka lenne. Ez 2006-ban 63, 70, valamint 77 ezer forintos minimálbért jelentene. A miniszterelnök szerint ez lenne a minimum, de a szociális partnerek megállapíthatnának ennél magasabb szintet.
Azt egyelőre a pénzügyi tárca sem tudja, hogy a munkavállaló végzettsége vagy a munkakörhöz előírt végzettség lesz-e a meghatározó. Az adójóváírás mértékét a 63 ezer forintos minimálbérhez igazítják, így a középfokú minimálbérnél havi 1260, a diplomásnál 2520 forintos szja-teherrel lehet számolni. A tb-járulék esetén ennél komolyabb összegekről van szó. Az 57 ezer forintos minimálbér mellett összesen 27 500 forintnyi járulékot kell fizetni. A novembertől 1850 forintra mérséklődő tételes egészségügyi hozzájárulással kalkulálva a 63 ezres szintnél körülbelül 30 500, a 70 ezresnél 33 500, a 77 ezresnél pedig 37 000 forint lesz a járulékteher. A munkaadó ebből az első esetben 23 ezer, a másodikban 25 ezer, a harmadikban pedig 28 ezer forintot fizet az egészségügyi, a nyugdíjbiztosítási, a munkaadói és a szakképzési járulékot is felszámítva. Az összesített adó- és járulékteher tehát 30 500, 35 000, illetve közel 40 000 forint lesz, amit közel félmillió vállalkozó esetében még a 4 százalékos vállalkozói hozzájárulás növel durván havi 2500–3000 forinttal.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a 2006-os minimálbér-emelés 790 ezer embert érint: 350-400 ezer munkavállalót és csaknem ugyanennyi vállalkozót, köztük 50 ezer evázót. Az átlagos, vagyis 70 ezres minimálbérrel számolva közel 57 milliárdos pluszbevételre van kilátás. A 2007-re ütemezett 2, 2009-re tervezett 3 százalékos munkaadói járulékcsökkentés 240 milliárd forintnyi adómérséklést jelent majd a vállalkozások számára, a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése, majd megszüntetése pedig 42 milliárd forinttal mérsékli a fizetendőket.
Az szja-rendszerben eközben nem lesz sok változás: a felső kulcs 36 százalékra csökken, a sávhatár pedig 50 ezer forinttal, 1,55 millióra nő. Szakértők szerint ez önmagában véve nem sokat jelent, az adóteher változása rövid távon leginkább a kedvezményrendszer alakulásától függ. Veres János pénzügyminiszter tegnapi bejelentése szerint itt sem lehet sok módosításra számítani, mindössze a természetbeni hozzájárulások esetében lesz kedvezményes adózási lehetőség a bér 15 százalékáig, legfeljebb 500 ezer forintig (ebbe nem tartozik bele az étkezési utalvány és a munkába járás költségének térítése). A kormány számításai szerint így jövőre is csökken az átlagbér adóterhelése: míg az idén 100 forintból 21,2, jövőre 21 forintot kell majd befizetni havi 166 ezer forintos jövedelem esetén.
