Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnap bejelentett adóreform révén nem lesz érezhetően könnyebb a vállalkozások helyzete a következő évben, jelentősebb hatású javulásra csak középtávon lehet számítani – értékelte a tervezetet Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A jövő év legnagyobb volumenű változása a normál áfakulcs 25-ről 20 százalékra való mérséklése, ami a kormánypártok számításai szerint a ruházati termékek, a tartós fogyasztási cikkek, a villanyáram, az élelmiszerek egy része és egyes szolgáltatások árában átlagosan 4 százalékos csökkenést eredményez majd. A jövedéki termékek közül a benzin és a gázolaj árában szintén érezhető lesz az áfacsökkentés hatása, az alkoholok, a dohány és a gépkocsi esetében viszont a jövedéki és a regisztrációs adó emelésén keresztül kompenzálják a forgalmi adó mérséklését.
A lapunknak nyilatkozó adószakértők egy része szerint reális a fogyasztói árak csökkenésével kapcsolatos várakozás, viszont a 166 milliárd forintra becsült költségvetési bevételkiesés ellentételezése nem látszik. Zara László, az Adószakértők Egyesületének elnöke a kormányzati prognózissal szemben úgy véli, a lépés várhatóan nem eredményez alacsonyabb fogyasztói árakat – a mérséklés hatása abban az esetben jelenhet meg, ha az adott piac meghatározó szereplője árcsökkentés mellett dönt –, az áfakulcs leszorítása legfeljebb az árnövekedés ütemét csökkenti. Erdős felhívta a figyelmet a kormány adózási témájú retorikájának következetlenségére: míg eddig a büdzsé szempontjából nullszaldós reformtervet fogadott csak el a kabinet, most a GDP közel 0,75 százalékára rúgó áfacsökkentést helyez kilátásba.
A kormányfő elmondta. hogy az adóváltozásokkal összefüggő költségvetési egyenleg 809 milliárd forint bevételkiesést mutat 2010-ig. Ennek ellentételezésére lényegében megszüntetik a minisztériumok lehetőségét arra, hogy önálló, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez nem kapcsolódó pályázatokat bonyolítsanak le. Ez, kiegészítve a bértervezéssel (ami valószínűleg az eddigi gyakorlat folytatását jelenti, vagyis a központilag leutalt bérkeretből kell gazdálkodniuk a fejezeteknek, ami vagy leépítésekhez, vagy alacsonyabb bérkifizetésekhez vezet) éves szinten 200-250 milliárd forint megtakarítást hoz majd a kormány reményei szerint.
Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint viszont egyérteműen látszik a tegnap bemutatott koncepcióból, hogy kiadáscsökkentést kell végrehajtani, ennek mikéntjéről azonban nem sokat lehet tudni. Azt pozitívan értékelte Oszkó, hogy a kormány elfogadta az adócsökkentés forgalombővítő, valamint gazdaságfehérítő hatásával kapcsolatos közgazdasági tételt, amit be is épített a kalkulációkba. A határ menti forgalom egy részének visszatérésétől, a minimálbér-emeléshez kapcsolódó járulékfizetés emelkedésétől, valamint a kiadások lefaragásától 106 milliárd forintos bevételnövekedést, illetve kiadáscsökkenést vár 2006-ban a kabinet. Az áfacsökkentés a belpiacra termelő vállalkozások versenyképességét erősítheti a határ menti kereskedőkkel szemben, valamint az áfamentes körben tevékenykedő vállalatok (például a bankok) számára jelent költségcsökkenést.
A társasági adó kétkulcsossá tétele a vállalkozások egészen kis körét érinti majd. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a 10 százalékos kulcs nem jelent reális alternatívát az ötmillió forintos éves nyereségszint alatt működő mikrovállalkozásoknak a kedvezményes kulcshoz kötött feltételek miatt. Ezt ugyanis azok vehetik igénybe, akik átlagosan a minimálbér kétszeresét fizetik alkalmazottaiknak, valamint nem vesznek igénybe egyéb taokedvezményt. Az evázó vállalkozásoknál ez a mostani minimálbér helyett havi 154 ezer forintos bruttó bért jelentene, diplomás foglalkoztatottak esetében. Míg a jelenlegi járulékteher 27 500 forint havonta a minimálbér esetében evázóknál, addig jövőre 73 520 forintot tenne ki. Erdős szerint leginkább a 25 millió forintos bevételi határt meghaladó közepes vagy kisvállalkozásnak minősülő cégek esetében jelenthet 300 ezer forintnyi megtakarítást az új taokonstrukció.
Szintén rövid távon hat az iparűzési adó esetében beharangozott változások első lépése: 2006-tól a helyi adó 200 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából, míg most 150 százalékával tehető meg ez. Erdős felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ez csak a nyereséges cégek helyzetét javítja. A több sebből vérző iparűzésiadó-koncepció problémáját csak középtávon oldja meg a kormány, az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása mellett. A jelenlegi elvonás felét kitevő leendő helyi adó alapját az önkormányzatok választhatnák ki, Gyurcsány a vállalkozások ingatlantulajdonát, a fizetett szja-t, a környezetterhelés mértékét, valamint a nyereséget említette. Az őszi hónapokban a többi adómódosítással együtt a helyi adó kérdését egy kerettörvényben szabályozza a kormány. A kieső 50 százaléknyi önkormányzati bevételt pedig a központi költségvetésből pótolják, miután 2008. január 1-től megszűnik az iparűzési adó. Erdős szerint az újraelosztás arányának növelése ronthatja az önkormányzatok hitelképességét, mivel az uniós pályázatoknál is a saját adóbevételek alkotják az előírt önrészt.
Az szja estében egyelőre nem lehet tudni, hogy érezhető lesz-e a jövő évre tervezett módosítás, mivel az csak a kedvezményrendszer eddig nem ismert változtatásával együtt becsülhető meg. A tegnap bejelentett módosítások önmagukban véve nem enyhítik komolyan a jövő évi adóterhelést, jelentősebb hatás 2009 után várható.
