Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt két hét kormányzati nyilatkozatai alapján mára egyértelművé vált, hogy meglehetősen szűkös keretek között mozognak majd a jövő évi adómódosítások; az oly sokat emlegetett adóreformról pedig szó sem lehet a választások előtt.
A koalíció tétlensége pedig még sokba kerülhet a jövő májusi voksoláskor, mivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az év elejétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított az adójogszabályok radikális megváltoztatásának az ország versenyképessége és a társadalmi igazságosság szempontjából – mondta lapunknak Lakner Zoltán politológus. A szakértő szerint beszédes jelenség az, hogy immáron kétszer is elmaradt a beharangozott „hétfői bejelentés” adóügyben, mivel sem a koalíciós pártok között, sem a szocialista párton belül nincs egyetértés a szükséges és lehetséges módosításokról. Lakner szerint alapvető probléma, hogy a kormányzat még arról sem alakított ki határozott álláspontot, mely választói csoportnak kedvezne az adómódosításokkal.
Az áfa és a tb változhat
A miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint két területen (áfa és tb-járulék) várható biztosan változás; szakértők szerint ez az áfa esetében már ősztől, a tb-járulékoknál azonban csak többéves viszonylatban lehetséges. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint jövőre mindössze a finanszírozási alap bátortalan, illetve nem túlzottan átgondolt bővítésére futja. A külön adózó tőkejövedelmek egy részére egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetni július 1-től, amennyiben a biztosított járulékfizetése nem éri el a 400 ezer forintot az adóévben, így 3-4 milliárd forinttal nőhet a büdzsé bevétele. A színlelt szerződések problémájával sújtott szakmák esetében felmerült egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) koncepciójáról egyelőre nem tudni, hogy mekkora pluszbevételt hozhat, a 35 százalékos átalányadót a kiszivárgott információk szerint mintegy 30 ezer vállalkozó választhatná vagy kényszerülne választani a TEÁOR-besorolás szerint.
Talányos az ekhó
Az ekhó magában foglalná az szja, a munkáltatói egészségügyi és nyugdíjjárulék és a munkavállalói nyugdíjjárulék terhét. A munkanélküli-segély alapjául szolgáló, összesen a bruttó bér négy százalékát kitevő munkaadói és munkavállalói járulékra, valamint a munkavállaló által fizetendő, négyszázalékos egészségbiztosítási járulékra nem terjedne ki, ezért sem munkanélküli-segély, sem táppénz, sem gyes nem járna az ekhózónak. Lapunk számításai szerint a most még 15 százalékos eva (megbízotti vagy vállalkozói jogviszony esetén) hozzávetőleg havi 150 ezer forint jövedelem esetén jelent az ekhóval megegyező terhelést (a minimálbér járulékterheit és az iparűzési adót is beleszámítva). Munkaviszony esetében összesen 13,5 százalékos járulék és 0–18–38 százalékos szja terheli a magánszemélyt, valamint 33,5 százalékos járulék a munkáltatót jelenleg. Egyes számítások szerint havi 200 ezer forintnál már kevesebb elkölthető jövedelme maradna az érintetteknek az ekho esetén, a differencia pedig a nettó jövedelem további bővülésével nő. Az arányok persze változhatnak az evakulcs, az adójóváírás mértékének, valamint az szja-tábla esetleges módosítása kapcsán.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége nehezményezi, hogy több szakmai érdekképviselet együttes kérése ellenére sem konzultál a szakmával a kormány, de nem is tájékoztat a tervekről. Eötvös Pál, a szervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a most ismert koncepció szerint nem lenne a jövőben valós választási lehetőség, vagyis aki nem tér át az ekhóra (erre sajtóinformációk szerint az egyéni vállalkozóknak nem lenne lehetősége), azt könnyen adócsalással vádolhatja meg az adóhatóság. Ráadásul arra sincs törvényi támpont, hogy mi minősül színlelt szerződésnek, vagyis mely esetben lesz felelősségre vonható a művész vagy újságíró vállalkozó.
Több adózási és jogi szakértő alkotmányjogi és uniós versenyjogi szempontból is támadhatónak tartja a koncepciót, mivel az egyes ágazatoknak biztosít kedvezményt.
Megmaradhat az szja-kedvezmények többsége
Szintén komoly esély van az áfakulcsok csökkentésére, amelynek hatását mind a vállalatok, mind a lakosság megérezné. A miniszterelnök után viszont Veres János pénzügyminiszter már bizonytalanabb áfacsökkentést ígért. A jelek szerint a költségvetés szempontjából nullszaldós módosításban gondolkodnak (NAPI Gazdaság, 2005. június 22., 1–3. oldal).
A koalíciós pártok nyilatkozatai alapján az szja-tábla és az iparűzési adó is kimarad a módosítási hullámból, noha a személyi jövedelemadóztatás átstrukturálása (a cél az lenne, hogy az átlagjövedelem az alacsonyabb sávban adózzon) a szabad demokraták sokszor hangoztatott célja. A tavaly 1360 milliárd forintos bevételt hozó adónem gyökeres átalakítására jövőre nem nyílik lehetőség, legutóbb mindössze a 18 és 38 százalékos sávot elválasztó határ 0,2 millió forintos emeléséről lehetett hallani. Az adószakértők zöme által kiirtandónak titulált kedvezményrendszer nagy része várhatóan szintén túléli a „reformlendület csapását”, a minimálbér adómentessége (vagyis az adójóváírás mértéke) azonban egyelőre kérdéses.
A sokak által negatív versenyképességi tényezőnek tartott helyi iparűzési adót Veres nyilatkozata szerint hároméves távlatban alakítaná át a kormány, megszüntetéséről már nincs szó. A kabinet elveti az adóreform-bizottság által javasolt eszközöket (szja-megosztás változtatása, tb-terhek ideiglenes emelése, ingatlan-, illetve gépjárműadó) a helyi adó kiváltására, inkább nyereségalapúvá alakítanák a most az árbevételre vetített, legfeljebb kétszázalékos adót.
