Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A július elsején hatályba lépő uniós direktíva szerint az uniós állampolgárok külföldön szerzett kamatjövedelméről tájékoztatják egymást a tagállamok, illetve a bankok a kormányzati szerveket. Három tagállam – Ausztria, Belgium és Luxemburg – az adatszolgáltatás helyett az egységes forrásadó kivetését választotta. Ennek mértéke az idén 15, 2008-tól 20, 2011-től 35 százalék lesz. E bevétel 75 százaléka a betéttulajdonos állampolgársága szerinti országot illeti, 25 százaléka pedig a betétkezelő bank székhelye szerinti országot. Így a magyar állampolgárok esetében a megtakarításuk jövedelmének 75 százalékát az APEH-nek utalják majd át az érintett külföldi pénzintézetek, amit további 25 százalékkal egészít ki a magyar állam (!).
A direktíva szerint a forrásadót választó tagállamokból utalt pénzt a betéttulajdonos államának be kell számítania az ott hatályos kamatadó mértékébe. Magyarországon ez nulla százalék, ezért a külhoni forrásadó 75 százalékát száz százalékra kiegészíti a magyar állam – a pénzügyi tárca (PM) magyarázata szerint. Egy, a NAPI Gazdaság által megkérdezett adószakértő úgy véli, hogy amennyiben a 75 százalék beszámítását írja elő az uniós jogszabály, indokolatlan annak kiegészítése a magyar költségvetés kontójára. Arról még csak megközelítőleg sem áll rendelkezésre információ, hogy mennyi pénzről lehet szó, vagyis mekkora az osztrák, belga vagy luxemburgi pénzintézetek által magyar állampolgárok részére jóváírt kamat nagysága. A Pénzügyminisztérium becslése szerint nem lehet szó komoly összegről, mivel a magyarországinál alacsonyabb kamatok és jóval magasabb kezelési költség miatt kevesen viszik pénzüket az említett országok pénzintézeteihez.
Az adatszolgáltatásra jövő év március 20-áig ad időt a jogszabály (a direktívában foglaltakat még tavaly ültette át az adózás rendjéről szóló törvénybe az Országgyűlés), a visszatérítésre pedig ezután kerülhet sor. A PM szerint már csak ezért is indokolatlan a bankszövetség álláspontja: a Világgazdaság tegnapi cikke szerint a bankok nagy része egyelőre nem készült fel az adatszolgáltatásra, mivel ehhez hiányzik az az APEH nyomtatványa, amelyen ezt teljesíteni kellene. A pénzintézetekkel már hónapokkal ezelőtt egyeztette a tárca az adatszolgáltatásról tudni valókat – tudtuk meg a tárcánál. A szóban forgó adatszolgáltatási nyomtatványt pedig még ezen a héten nyomtatni kezdik, így a július 1-jei határidő előtt rendelkezésre fog állni.
