Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A január elsejével változott termékdíj-szabályozás merőben új helyzetet teremtett a kereskedelemben. A meglevő törvény módosításával a mobiltelefonoktól a csillárokig szinte minden elektronikus termékre darabalapú termékdíjat állapítottak meg. A legfőbb változtatás az volt, hogy egyes csomagolások esetében az eddigi tömegalapúról darabalapúra változott az ökoadó mértékének meghatározása és az esetek többségében a közterhet immár nemcsak a gyártóknak, hanem a forgalmazóknak is meg kell fizetniük.
Könnyítést jelent a nyomdák számára, hogy az általuk jelentős mennyiségben használt hígítók és egyéb adalékok kikerültek a termékdíjas körből, illetve a reklámhordozó papírok után – kivéve a napi-, heti- vagy havilapokat – már nem nekik kell a termékdíjat megfizetniük.
A kereskedelemben némi kavarodást okozott az új szabályozó megjelenése, a szakavatottak minden kereskedőnek azt tanácsolták, vegyenek fel termékdíjszakembert, akinek rálátása van a szabályokra. A szaktárca ugyanis az italcsomagolások esetében kötelező forgalomban tartást is megállapított, a kereskedőknek az eddigi eldobható PET palackok mellett évente folyamatosan növekvő arányban visszaválható csomagolású termékeket is kell tartaniuk. A szaktárca szerint erre azért van szükség, mert az eldobható műanyag italcsomagolás egyre nagyobb teret hódított, jelentős mértékben terhelve a környezetet.
A jogszabály az üdítő-, ásványvíz- és italgyártókat beruházásra kényszeríti, ugyanis a több száz gyártóból mindössze kettő működtet olyan töltősorokat, amelyek alkalmasak többször használatos palackok töltésére, tisztítására, majd újratöltésére. Bár az új rendelkezések miatt érezhetően csökkent az olcsó német importsörök kiskereskedelmi aránya, lélegzethez juttatva ezzel a hazai sörgyárakat, a magyar italpiac többi szereplője erősen tiltakozik. Az ásványvíz- és üdítőital-gyártók két szakmai szervezete Brüsszelben adott hangot aggodalmának, a kereskedők érdekvédelmi szervezete pedig a köztársasági elnökhöz fordult, normakontrollt kérve a termékdíjtörvény miatt.
Míg az érdekvédelmi szervezetek diszkriminációról és a jogszabály betarthatatlanságáról beszélnek, addig mások a termékdíjtörvényt országos kísérletként fogják fel. Ha sikerül működőképessé tenni a szabályozást, nagy esély van rá, hogy több európai ország is hasonló jogszabályt dolgoz ki. A németek egyszer már belevágtak, ám az ottani palacktörvény alig egy év alatt megbukott. Az EU a német jogszabályt azért kezdte ki, mert az Brüsszel szerint sérti az áru szabad áramlásának uniós alapelveit. Magyar érdekvédelmi szervezetek a termékdíjtörvényt hasonló okokból támadják, ám a brüsszeli állásfoglalásra egyelőre várni kell, jó esetben az év végére derülhet ki: az unió rábólint-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban fogant jogszabályra.
