BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Késik a május végére ígért munkajogi szabályozás?

Jelenleg is folynak az egyeztetések a színlelt szerződésekre vonatkozó moratóriumot felváltó szabályozásról, az mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a munkaviszony kialakítása irányában keresik a megoldást.

2005. május 29. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elviekben szerdán kerülne a kormány elé a színlelt szerződésekkel foglalkozó javaslat, amely a június 31-ig érvényben lévő moratórium lejárta után valamilyen módon meghatározná, hogy milyen alternatívával számolhatnak az érintett cégek. Információink szerint azonban kétséges, hogy szerdáig a normaszöveg szintjéig konkretizálódna a javaslaton dolgozó munkaügyi és pénzügyi tárca álláspontja: jelenleg az ötletelés szintjén tart a két tárca közti egyeztetés.
Kiss György munkajogász úgy véli, hogy az már egyértelmű: a kormány valamilyen úton-módon belekényszeríti a színlelt szerződéssel foglalkoztatókat, illetve dolgozókat a munkaviszonyba, ezt a moratórium meghosszabbításának egyértelmű elutasítása mutatja. A szakértő hozzátette, hogy mindezt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség élén történt változás (április végén mentette fel tisztségéből Békés Andrást Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, az elnöki posztot Papp István, az OMMF Fővárosi Felügyelőségének addigi igazgatóhelyettese vette át) is jelzi: a hatóságra ugyanis eddig sem vonatkozott a moratórium, vagyis büntetés terhe mellett vizsgálhatta volna a megbízásinak mondott jogviszonyokat.
A megoldási javaslatok között eddig nyilvánosan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás ötlete vetődött fel, eszerint 20-35 százalékos összesített adó- és tb-teherrel számolhatnának az érintett vállalkozások. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által felvetett javaslat megvalósíthatóságát mind adó-, mind jogi szakértői oldalról kétségesnek találják, mivel ez voltaképpen a tevékenység szerint adott adókedvezménynek minősülne, ráadásul a büdzsé sem járna feltétlenül jól. Adószakértői vélemény szerint ugyanis amennyiben komoly büntetési tétel mellett munkaviszonyba kényszerítik az érintetteket, úgy megfizetnék a normál adó- és tb-terhet is, így az ekho ehhez képest kevesebb bevételt hozna. Kiss szerint ugyanakkor korántsem biztos, hogy a szóban forgó ágazatok ki tudják termelni a törvényes foglalkoztatás költségeit.

Böröcz Petra
Böröcz Petra

Ez is érdekelhet