Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Első Magyar Lobbiszövetség pozitívan értékeli a lobbitörvény nemrégiben elkészült, szakmai szervezetekkel mind ez idáig nem egyeztetett tervezetét, amelyet rövidesen a parlament elé terjeszt a kormány, s a tervek szerint 2006. január 1-étől lép hatályba a jogszabály. A törvénytervezet a lobbisták meglehetősen szűk rétegére, a megbízás alapján tevékenykedő hivatásos érdekkijárókra, illetve az általuk a kormányzati és a törvényhozási szerveknél kifejtett tevékenységre vonatkozik. Vass László, az EML elnöke szerint ez önmagában véve nem okoz problémát, mivel lehetetlen lenne egyetlen jogszabályban foglalkozni a civil és a társadalmi, valamint a gazdasági szervezetek, illetve vezetőik által kifejtett lobbitevékenységgel is.
A kormány mostani javaslata már korrektnek nevezhető abból a szempontból, hogy a lobbistát terhelő nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség egyfajta ellentételezéseként a kormányzati szerveknek legalább egyszeri, a parlamenti szerveknek feltételhez kötött meghallgatási kötelezettséget ír elő. Jelenleg ugyanis sokszor csak az amúgy is jelentős lobbierővel bíró érdekkijárók – köztük a nagyvállalati szféra vezetői – jutnak „nyitott fülekhez”, sokaknak így csak a „nem feltétlenül fair” módszerek jutnak. Mindemellett Vass aránytalannak tartja a lobbistáknak előírandó adminisztrációs kötelezettségeket: negyedévente jelentésben kell majd beszámolniuk tevékenységükről, beleértve a megbízó kilétét, a megszólított döntéshozó szerv képviselőjét, azt, hogy bármilyen előnyben, juttatásban részesítették-e őt, valamint, hogy mi az érdekérvényesítés célja. Ezeket az információkat pedig az érintett minisztériumok honlapján hoznák nyilvánosságra. Vass úgy véli, hogy felesleges a negyedéves adatszolgáltatás, elegendő lenne évente jelentést tenni. Emellett pedig az állami szerveknek is nyilvánosságra kellene hozni a lobbitevékenységgel összefüggő döntési folyamatokat, hiszen igazából itt jelenik meg az állampolgárok tájékozódási érdeke.
Az mindenesetre pozitív hozadéka lehet a jogszabálynak, hogy megindulhat a lobbizás szakmává válása, a szabályozás hozzásegítheti a piacot a tisztuláshoz, a szürke zóna zsugorodásához. A szakértő szerint ma 30-40 cég foglalkozik hivatásszerűen Magyarországon érdekkijárással, Brüsszelben 10-12 magyar lobbicég van jelen. E vállalkozások jellemzően PR-ügynökségek, kommunikációs tanácsadó irodák vagy ügyvédi irodák.
