Inkább hangzatos, mint hathatós intézkedésnek tűnik a ma nyilvánosságra hozott becslések alapján az egészségügyi hozzájárulás (eho) kiterjesztése egyes tőkejövedelmekre. Míg a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón még legalább 10 milliárdos pluszbevételről volt szó, addig tegnap már csak 3-4 milliárdos bevételi becslésről beszélt Katona Tamás politikai államtitkár a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján. A 4 százalékos eho a szaktárca becslései szerint néhány tízezer adózót érint majd, jellemzően azokat a „gazdagokat”, akik jelentős tőkejövedelemmel rendelkeznek, de havonta a minimálbér négyszeresénél (pontosan 222 ezer forintnál) kevesebb jövedelem után fizetnek egészségbiztosítási járulékot – mondta Katona.
A kormány abból a megfontolásból indult ki, hogy a 3,7 millió járulékfizetőre évente átlagosan 400 ezer forintos egészségügyi ráfordítás jut, így a tehetősebb rétegek, illetve a járulékkal nem terhelt tőkejövedelmek egy részének esetében indokolt az átlagos hozzájárulás megkövetelése, a méltányos közteherviselés elve alapján. Aki tehát éves szinten nem fizet 400 ezer forint egészségügyi járulékot, valamint rendelkezik az intézkedés hatálya alá vonandó jövedelemtípusok valamelyikével, ezek 4 százalékát, a járulékkal együtt összesen legfeljebb 400 ezer forintot lesz köteles befizetni 2006. január 1-től. A megtakarításokat jellemzően nem érinti az intézkedés, mivel az nem vonatkozik a kamat jellegű jövedelmekre, de a tőzsdei árfolyamnyereségre sem. Vonatkozik viszont az osztalékra, a nem tőzsdei árfolyamnyereségre (például magánkézben lévő üzletrész értékesítése), a vállalkozásból kivont jövedelemre, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre, valamint ingóságok értékesítéséből befolyt nyereségre, ha az éves szinten meghaladja a 200 ezer forintot.
Ez utóbbi elvonás jelentősen sújtja az aukciós piacot, mivel míg az aukciós házak kötelesek jelenteni a náluk értékesítők adószámát is az eladás egyéb részletei mellett, addig a kisebb galériáknál zajló magánforgalomban nincs ilyen kötelezettség – mondta lapunknak a budapesti Műterem Galéria munkatársa. A műtárgyértékesítést tehát a magánforgalom felé terelheti az intézkedés, vagyis éppen e piac fehérítése ellenében hathat. Emellett nem éppen a gazdagnak nevezhető nyugdíjas eladókat terheli, mivel a műtárgy- és festményértékesítők meghatározó része még ma is ebből a körből kerül ki. A mai vásárlók többsége ugyanis jellemzően nem rövid távú értékesítési céllal vásárol műtárgyat – jegyezte meg a galéria munkatársa. E logika mentén haladva valószínűsíthető, hogy a nagy értékű, antik örökségek tulajdonosai is igyekeznek majd a hivatalos utat kerülve értékesíteni a szóban forgó ingóságokat, ha járulékbefizetésük nem üti meg a 400 ezres plafont. Ehhez hasonlóan a lakásbérleti piacon is attól lehet tartani, hogy erősödik a pluszteher hatására a jövedelmek eltitkolása. Az elvonás nem vonatkozik a szociális célból, az önkormányzatok számára bérbe adott lakásokra.
Az adóigazgatási elszámolás egyébként nem okoz jelentős többletterhet Katona szerint, mivel az egyéni járulékszámlák bevezetése egyébként is lehetővé teszi majd annak nyomon követését, hogy mely adózók érik el a 400 ezres befizetési limitet.
