A jelenlegi struktúrában kettős hatása lehet a járó- és fekvőbeteg-kassza egybeolvasztásának – mondta a NAPI Gazdaságnak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Golub szerint teljesen megalapozott az a feltételezés, hogy e változás jelentős szerkezeti átalakulást eredményez (NAPI Gazdaság, 2005. május 10., 3. oldal). Ugyanakkor a jelenlegi struktúra túlságosan kusza ahhoz, hogy a kasszák egybenyitásával nagyobb terhet lehetne tenni a járóbeteg-ellátásra. Az intézkedés célja, hogy több beavatkozást végezzenek el egynapos vagy ambuláns műtétek alkalmazásával. A finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoport-rendszer súlyozásának megváltoztatásával a kórházakat is érdekeltté lehetne tenni abban, hogy a lehető legkevesebb időt töltse ezen az ellátási szinten a beteg, így a kórház és a központi költségvetés is jelentős összegeket spórolhat meg.
Az ötlet nem új, már több éve napirenden van a kórházközpontú rendszer megváltoztatása. A szocialista frakció még az idei költségvetés tárgyalásakor módosító javaslatot adott be a két kassza összevonása érdekében, ám azt tavaly ősszel a kormány is elutasította. Most azonban akár a nyár végére is létrejöhetne a közös kassza, ami elsősorban azon intézményeknek lesz előnyös, ahol közös a tulajdonosa a területileg illetékes járóbeteg-szakrendelőnek és a kórháznak. Ebben az esetben ugyanis könnyen megoldható az átszervezés, sok helyen eleve közös személyzettel dolgoznak. Ott azonban, ahol különböző a tulajdonos és semmilyen együttműködés nincs a két szolgáltató között, ez szinte kivitelezhetetlen – vélekedett lapunknak a kórházszövetség elnöke.
A 100 lépés sorozata alatt kevesebb figyelem jut arra az egészségügyi törvénymódosító javaslatra, amit nemrég nyújtott be a szaktárca. Ebben szerepel, hogy a jövőben a megyei egészségpénztárak nem köthetnének finanszírozási szerződést azokkal az egészségügyi szolgáltatókkal, amelyeknek 60 napnál régebbi köztartozásuk van. A javaslathoz benyújtott módosítások közt egy szocialista képviselők által jegyzett indítvány teljesen kivenné ezt a passzust, arra hivatkozva, hogy így az ellátás biztonsága kerülne veszélybe. Golub szerint nem érinti hátrányosan a kórházakat a törvénymódosítási javaslat. Az önkormányzati kórházak ugyanis elsősorban a beszállítóknak tartoznak, nem az államnak. Az már aggályosabb, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár döntési pozícióját erősítenék a szolgáltatók kiválasztásában. Ez a szakemberek szerint addig nem kivitelezhető, ameddig az önkormányzatoknak területi ellátási kötelezettségük van.
