Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma folytatódnak az egészségügyet érintő változásokról szóló tárgyalások a koalíciós partnerek között – tudta meg a NAPI Gazdaság. Bár a részletek valószínűleg csak hétfőn kerülnek nyilvánosságra – amikor a kormányfő napirend előtti felszólalásában beszél a tervekről –, annyi már tudható, hogy reformértékű lépésekről van szó, annak ellenére, hogy az egészségügy megújítását az őszi kormányátalakításkor még nem tartotta időszerűnek Gyurcsány Ferenc.
Az eddigi információk alapján az egyik legjelentősebb változás a háromszintes ellátási rendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy egyes egészségügyi – egyebek között sürgősségi ellátás, anya- és gyermekvédelem, közegészségügy – szolgáltatások alanyi jogon járnak majd minden magyar állampolgárnak. Ezen felül a szakellátást – járó és fekvő beteg – térítésmentesen csak a járulékot fizetők vehetik majd igénybe. Továbbá bővülhet azon szolgáltatások száma – jelenleg ilyen egyes fogászati vagy szépészeti beavatkozások, hotelszintű ellátás –, amelyekért fizetni kell.
Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a szolgáltató miképp ellenőrzi majd, hogy a beteg térítésmentesen jogosult az adott ellátásra. A jelenlegi rendszer ezt nem teszi lehetővé: a taj-szám ugyanis egyszerű azonosítóként működik, ez alapján csak azt lehet tudni, hogy az adott kártya aktív vagy passzív – ez utóbbivá akkor válik, ha a tulajdonos meghal vagy végleg elhagyja Magyarországot (erről az OEP a belügyi tárcától kap értesítést). A járulékok befizetéséről viszont az APEH-nek van nyilvántartása, így a két nagy rendszer összefésülésére lenne szükség, hogy az egészségügyi szolgáltató számára a taj-szám alapján helyben ellenőrizhető legyen a beteg jogosultsági szintje. Ez azonban adatvédelmi szempontból aggályos is lehet.
Úgy tűnik, hogy a kormány elképzeléseit a koalíciós partner is hajlandó támogatni. Az SZDSZ szerint az egészségügy finanszírozási problémáira a több-biztosítós rendszer lehet a megoldás – mondta a NAPI Gazdaságnak Mézes Éva képviselő. Ezt a jelenlegi vezetés és ezzel együtt az MSZP nem támogatja, ezért Mézes szerint arra kell törekedni hogy az egyetlen biztosító – jelen esetben az OEP – működjön valódi biztosítóként. Ebbe sok minden beletartozhat, egyebek között az, hogy az OEP maga döntheti majd el, mely szolgáltatóval köt szerződést. Az SZDSZ ugyanakkor szeretné, ha folytatódna a tavalyi kormányfőváltáskor leállított Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) fejlesztése és kiterjesztése.
Erre azért is van esély, mert a kormány egyes intézkedései erősen hasonlítanak az IBR egyes elemeire; például a beteg számára a háziorvos határozná meg a szükséges szakellátót, illetve vizitdíjat kellene fizetni, ha a páciens másik szolgáltatót választ.
