A héten lezárta a parlament a kötelező egészségbiztosítás ellátásait szabályzó törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat korszerűsíti, bizonyos helyeken rugalmasabbá teszi a rendszert.
Mindez segítheti a kormány azon törekvését, amely szerint három csoportra osztanák az ellátó köröket, illetve nagyobb szigorral ellenőriznék a szolgáltatások igénybevevőit. Jelenleg is létezik az alanyi jogon járó egészségügyi szolgáltatások – sürgősségi ellátás, közegészségügy, járványügy – és a járulékfizetők által igénybe vehető eljárások meghatározott köre. Ám mivel a betegek ellenőrzése nem megfelelő, gyakorlatban nincs jelentősége a megkülönböztetésnek.
A szakemberek szerint ugyanakkor egy szolidaritás elvű biztosítási rendszerben tarthatatlan, hogy a tízmilliós lakosság után csak alig több mint hárommillió ember fizet egészségügyi járulékot. Ha a módosítást elfogadják, akkor bevezetik a biztosított megtérítési kötelezettségét. Ennek alapján köteles lesz a teljes összeget megtéríteni az, aki jogalap nélkül vett igénybe támogatást gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy ellátás árához. A szolgáltatók túlszámlázásának visszaszorítása érdekében pontosan meghatározták, hogy mely esetekben kell visszafizetni a teljes finanszírozási összeget, illetve a többletet.
A javaslat tartalmazza a gyógyászati segédeszköz fogalmának pontos meghatározását is, valamint rugalmassá teszi a segédeszköz-támogatást, így a megfelelő segédeszköz kiválasztásában nagyobb szabadságot kap a biztosított. A javaslat rendezi végre a regionális egészségügyi tanácsok (RET) országos rendszerének kialakítását, miszerint kötelező ezek felállítása ez év augusztus végéig. A RET-ek elsődleges szerepe a regionális különbségek csökkentése. Így az egészségügyi fejlesztések koordinálása helyi kézbe kerülhet, tehát a régió sajátosságainak, hiányainak figyelembevételével korszerűsíthetik az egészségügyi intézményrendszert.
