Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még meg sem született a kereskedelmi törvény, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már a jogszabály egyes szakaszaira készíti fel az ágazatot. A napokban a GVH által szervezett konferencián a beszerzési ár alatti értékesítésről és a piaci erő kezeléséről tartottak előadásokat. Paul Dobson egyetemi tanár, aki több uniós versenyhatóság által készíttetett hatástanulmány kidolgozásában vett részt, elmondta: a beszerzési ár alatti értékesítés és a piaci erő problémaköre az erős versenyhelyzet fenntartásával oldható meg. Mindaddig, amíg a rendelkezésre álló versenyszabályozókat jól alkalmazzák, a fogyasztók jó minőségű termékekhez kedvező áron és széles választékban juthatnak hozzá. Bernard Joe Phillips, az OECD versenyügyi részlegének vezetője az OECD egyik tanulmányát mutatta be. Eszerint azok az országok, amelyek jogszabályban tiltják a beszerzési ár alatti értékesítést, viszonylag rövid idő alatt az infláció számottevő erősödésével, növekvő munkanélküliséggel és romló makrogazdasági adatokkal számoltak. A liberális kiskereskedelmi piacok viszont kimutathatóan hozzájárultak a GDP-növekedéshez és a munkaerőpiacra is pozitív hatást gyakoroltak.
Magyarországon az agrárrendtartási törvényben tiltják a magyar mezőgazdasági termékek beszerzési ár alatti értékesítését. Ugyanakkor ez nem vonatkozik az élelmiszer jellegű termékek, és nem vonatkozik (vagy egész egyszerűen nyomonkövethetetlen) a külföldi eredetű élelmiszerekre. Az a lánc, amely beszerzési ár alatt kíván értékesíteni, a magyar élelmiszerek esetében is képes erre. Hiszen például ha egy szomszédos országban működő testvérvállalata itt vásárol, majd a terméket később a magyar vállalkozásnak értékesíti, hiába teszi azt akár jóval a vételár alatt, versenyjogi szempontból már nem büntethető.
