Szükséges volna annak biztosítása, hogy a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló ppp-projektek hosszú távú kötelezettségvállalásainak határt szabjon a kormányzat – mondta lapunk kérdésére Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kovács ugyanakkor a Pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott tárgyalásai alapján nem tudott beszámolni konkrét intézkedési tervekről.
Erre pedig az ÁSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint nagy szükség lenne: a számvevők különösen a jelenleg is előkészítés alatt álló közúti beruházások körül tartják a kelleténél nagyobbnak a homályt. Ha nem is „kreatív”, de „célirányos” könyvelés mindenképpen feltételezhető a pénzügyi kormányzat részéről ezekben az ügyekben, pedig el kellene kerülni, hogy a különböző konstrukciók csak burkolt hitelfelvételek legyenek – mondta Kovács.
A már elindult programok esetében a számvevők szerint kedvezőtlen az a gyakorlat, hogy vállalkozók állnak elő projekttervekkel, ahelyett hogy az állam keresne saját igényeihez partnereket. Előbbi esetben ugyanis, mint az az irányított betegellátási modellkísérletnél is megfigyelhető volt, sokszor nem valósul meg a kockázatok közös vállalása, a vállalkozóknak az állam garantált profitot nyújt.
A Pénzügyminisztérium az ÁSZ felvetéseire reagálva lapunknak több jogszabályhelyet is megnevezett, melyek a közúti ppp-programok finanszírozásának átláthatóságát szolgálhatják. Ezek közül az egyik legfontosabb az államháztartási törvény egy paragrafusa, mely szerint az ötvenmilliárd forint nettó jelenértéket elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt a kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. További biztosíték a törvényben, hogy a T. Ház előtt be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, illetve ennek ütemezését. Emellett a képviselők által már jóváhagyott, az ÁAK Rt. és a GKM között megkötendő rendelkezésre állási díjszerződést a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A kötelezettségvállalások felső határát a jövőbeni javaslat tartalmazza majd.
Kovács a számvevők tavalyi évet áttekintő jelentéséhez fűzött kommentárjaiban más hiányosságokat is felrótt a PM-nek. Az ÁSZ elnöke szerint az államháztartáson belül a pénzeket legmegnyugtatóbb módon az elkülönített állami alapoknál használták fel. Fejlődés tapasztalható emellett az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságában, a számvevők számára azonban továbbra is követhetetlen a központi költségvetés évről évre változó struktúrája. Kovács szerint a sokszor kormányzati cikluson belül is 3-4-szer megvalósuló intézményi és hatáskör-átszervezések nem könnyítik meg a munkájukat, és a pénzügyi fegyelem lazulásának irányába hatnak.
