Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az infláció a vártnál gyorsabban csökkent az előző hónapokban, ami az elemzők szerint az eddig vártnál gyorsabb jegybanki kamatcsökkentésre ad módot – derül ki a Reuters legújabb konszenzusából. Az utóbbi két hétben azonban gyengültek az emelkedő piacok magas hozamú devizái, köztük a forint, mert a piaci szereplők a vártnál gyorsabbnak látják az amerikai kamatok emelkedését, ami biztonságosabb instrumentumok felé tereli a befektetéseket. Ilyen körülmények közt a túl gyors hazai kamatlazítás az infláció csökkenése ellenére is a forint jelentős gyengülését eredményezhetné. E dilemmát az elemzők és a devizakereskedők szerint a monetáris tanács úgy oldja fel keddi ülésén, hogy tovább csökkenti az alapkamatot, de kevésbé, mint a forint háromszázalékos gyengülése előtt várható volt, azaz várhatóan fél százalékkal. Szintén fél százalékpontos mérséklést valószínűsített a devizakereskedők fele, a kereskedők mintegy harmada azonban ennél is kisebb vágásra vagy változatlan kamatra voksolt, vagyis a piac ezúttal pesszimistább az elemzőknél.
A forint esése nem eredményezte a kritikusnak tekintett jegybanki kamatszint emelkedését sem, sőt ez a küszöb lejjebb csúszott. A felmérés konszenzusa 7,0–7,25 százalékra tette azt a szintet, ahová a következő néhány hónapban csökkentheti az alapkamatot az MNB anélkül, hogy az a külföldi befektetők menekülését és forintválságot okozna. Az MNB azonban óvatos lépésekkel tovább mérsékelheti kamatát. Áprilisra újabb 25 bázispontos vágást jelez előre a felmérés – 7,5 százalékra –, az év végéig 7 százalékra, a jövő év végéig pedig 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.
